SzemBeszél
SzemBeszél
Boros G / 2018-10-08 zene
A hip-hop világ az utóbbi években, sőt napjainkban is számtalan ellentéttől hangos. Ha másban nem is, de abban a többség biztosan egyetért, hogy a 80-as évek második fele, és a 90-es évek volt a műfaj igazi aranykora. Akik ezt az időszakot tekintik etalonnak, biztosan soul, jazz vagy funk vinyl-ekről gyűjtik a hangmintát, ezüst Technics-en scratchelnek és a szobájuk falán is előbb látsz egy hatalmas Wu-Tang jelet, mint Kendrick Lamart. A háromfős pécsi SzemBeszél (Dr. Szeg, Speechless, Má-T) abszolút ebbe a kategóriába tartozik. Töretlenül hisznek a klasszikus (boom bap) hip-hopban, az album formátumban, első lemezük októberben CD-n is megjelenik, és hamarosan a Pécsi Est színpadán Saiid előtt élőben is bizonyítanak majd. Az országhatárokon átívelő alkotói hármasból – ketten jelenleg Németországban élnek  – Dr. Szeggel beszélgettünk.

Milyennek látod a boom bap előadók helyzetét 2018-ban, amikor az amerikai slágerlistáról például teljesen kiszorították őket az olyan aktuális sztárok, mint Drake, Cardi B vagy 6ix 9ine?

Ez a trap műfaj igazság szerint. Mi a boom bap zenén nőttünk fel, az volt az elvünk, hogy mindenképpen ilyen stílust hozzunk. Magyarországon és külföldön is egyre jobban háttérbe szorul ez az egész, ezért gondoltuk, hogy felfrissítjük újra.

A dalaitokat hallgatva egyértelmű, hogy a klasszikus hip-hop recept – recsegő funk hangminták, sistergős scratchek, odamondós szövegek – alapján készülnek. Mi az, ami benneteket inspirál egy-egy felvétel elkészítésénél?

Amiben felnőttünk, amiket hallgattunk, azok a videoklipek, filmek. Ennek az egésznek a lényege inspirál, hogy megmaradjon az eredeti, ahonnan indult az egész. Nem nagyon akartunk beújítani, hanem maradni akartunk a 90-es évek környékén. Rengeteg híres amerikai csapatot, MC-t hallgattunk, hallgatunk a mai napig, az új munkájukat is, de még mindig a régiek azok, amik motiválnak minket. Ezek a nyers, száraz dobok, utca, szegénység...

Pécsett a hip-hop kultúra minden ágának komoly múltja van, legyen szó rapről, break-ről, graffitiről, vagy dj-zésről. Kik azok, akikre nagy elődként vagy barátként tekintetek?

Jelenleg a Stereo Kollektiv tagjai a legjobb barátaink. Nekem személy szerint velük van közös stúdióm, ők rengeteget segítettek. Dj Zefil számomra példakép, aki meghatározó egyéniség volt itt Pécsen. Vele is szerettünk volna közös zenét, de sajnos ez már nem jött össze. Zsigabával és Stikával haveri kapcsolatban vagyunk. A Punnany Massif is nyilván ott volt azok között, akiket hallgattunk.

Említetted, hogy a 90-es évek nagy amerikai hip-hop hőseitől a korabeli megjelenéseket pörgetitek. Követitek azért az aktuális karrierjüket is?

Persze, követjük őket. Az újak közül is nagyon sok zene ugyanúgy bejön. Mert akik anno az eredetit rakták, a legtöbbjük még mindig azt képviseli szerencsére, és persze azokat szeretjük, hallgatjuk, követjük.

Ebbe a képbe beleférnek az újonc hip-hop előadók zenéi is?

Többnyire tényleg a régebbi arcokat pörgetjük még mindig. Az újakból is meghallgatunk párat, de a nagyon frissekből nem. Talán még a kétezres évekig bejönnek dolgok. Az új generáció az nem, ez az új stílus az nem jön át nekünk.

Októberben jelenik meg a debütáló albumotok. Mit kell tudnunk erről a korongról?

Ezt az albumot már 2015 körül kitaláltuk, amikor még csak ketten voltunk a csapatban. Akkor még csak elképzelések voltak meg, decemberben csatlakozott Speechless hozzánk, és akkor már összeállt lényegében az egész album. Örvények közt címmel jelenik meg, lesz egy ilyen című track is az albumon, ebben Dózi hozza majd a refrént. Közreműködik még rajta kívül a Stereo Kollektiv többi tagja, néhány német MC – akikkel kint a Má-T-éknak jó a kapcsolata – és Banga, aki egy fiatal, tehetséges pécsi srác.   

súgó
Húsvét a Zsolnay Negyedben
 
súgó
Művészportré: Szentgróti Dávid
 
lokál
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja