A januárban feltöltött fotótok az új lemezetek feldemózása közbeni számcímeket mutatta, amik elég sokszínűek voltak. Bár a címek nem mind maradtak, de annyira sokszínű az album, mint a dalok munkacímei?

Kifejezetten, hiszen eddig is jellemző volt ránk a stílusok keverése és a nehezen kategorizálhatóság, de ez a lemez lett az eddigi legszerteágazóbb talán.

Változott valamiben az írási folyamatotok az elmúlt két évben? Könnyebb-nehezebb volt számokat írni? Volt extra görcs a sikeres bemutatkozás után?

Tavalyig nem egy városban éltünk, ezért nem volt klasszikus próbatermi szám írós munkafolyamat, de ezeket a dalokat már együtt írtuk. Szerintem ez is eredményezi a sokszínűségét, mert amint volt egy ötlet, végig tudtuk vinni helyben és számmá alakult. Nem volt semmi túlgondolva, hogy „jaj, ez nem is Kaktusos, ezt meg sem mutatom a többieknek”. Végeredményben épp ellenkezőleg, inkább könnyedebb volt a folyamat.

Ugyan már volt egy-két számotok, amiket már egy ideje elcsíphetett a közönség a koncertjeiteken, de pontosan mióta tartott a lemez írása?

Gyakorlatilag egyből a kiadványok után már készítjük az új ötleteket, így lesz számunkra is izgalmas a dolog. Sokszor régi számokat is átalakítunk, amik folyamatosan a repertoár részét képezik. Nagyjából egy éve áprilisban már játszottuk koncerteken az album nyitódalát, a Bambust.

A stúdióban vagy a színpadon mozogtok inkább otthonosan?

Ez mindenkinél más. Amikor írjuk a dalokat, arra várunk, hogy végre vegyük már fel és keverjük az új cuccokat, közben pedig már azt várjuk, hogy színpadra vigyük az anyagot. Én személy szerint nem tudnék választani.

Mikor érzitek legjobban magatokat? Mi hat rátok legjobban egy élő szereplés alkalmával?

Szerintem minden zenésznek talán a közönség a legfontosabb. Lehet bármilyen jó technika és bármekkora színpad, sőt bármennyi ember, ha nem érdekel közben senkit közülük, hogy mit csinálsz te ott fennt. Ha aktív a közönség, sokkal jobban érezzük magunkat, és ez kívülről is lejön, és valószínűleg önmagát gerjeszti így a folyamat.

A Yellow Stage beharangozója remek promófotókból és a Gránátalma loopos klipjéből állt. Mennyire fontos egy zenekarnak a megjelenés és a design?

Nálunk a zenekarban Olivér a felelős ezért, aki egyébként grafikus. Minden lemezünknél volt valami vizuális koncept, amire hajazva próbáltuk a borítókat, plakátokat, eseményeket készíteni, de olyan még nem volt, hogy mi is szerepeljünk a borítón. Most épp ezt találtuk ki, de mint körülbelül minden ezzel a lemezzel kapcsolatosan, ez is elég spontán döntés volt.

Mi a véleményetek a fizikai formátumokról? Szerintetek milyen adathordozó illene a legjobban a zenétekhez?

Én személy szerint nem nagyon érzem relevánsnak a fizikai formátumokat 2018-ban. Lehet, hogy ezzel szembe megyek az utóbbi évek kazis meg vinyles újhullámával, de gyakorlatilag sokkal egyszerűbb beírni a YouTube-ra vagy a Spotifyra a dolgokat. Megvan a varázsa persze azoknak is, de én nem annyira élem.

Hova menjünk Pécsett, ha a frissen megjelent Yellow Stage számait élőben szeretnénk hallani?

Április 21-én játszunk a Zagar előtt a Pécsi Estben.