Gézakékazég
Gézakékazég
Morvai Zsolt / 2016-06-18 zene
A Gézakékazég immáron húsz éve engedi szabadjára remek számait, az első nagylemezük sikere után csak néhány évet kellett várni a következő remek korongra. A banda frontemberét, Dömötör Gézát kérdeztük a lemezről.

2012-ben megjelent a Valahol mindenki című albumotok, most pedig három és fél ével később megérkezett a Mint azok a fák, ezek előtt viszont nem volt lemezetek. A kétezres évek végére forrott ki ez a magabiztosság, vagy csak ekkora éreztétek jónak a felállást?

Igazából már korábban is vettünk fel dalokat, 2001-ben már stúdióztunk a zenekar kölyökfelállásával, majd 2008-ban egy kislemezt is felvettünk. De nincs a háttérben semmilyen misztikus ok, egész egyszerűen akkorra futott fel a hálószobaszíntér, a szoftverek és a technika fejlődésével eljutott a világ oda, hogy otthon is lehetett jó minőségű felvételeket készíteni. Az akkori dalok között voltak 6-8 éves számok is, időszerű volt, hogy összegereblyézzük őket egy lemezzé.

Az első album még felesben íródott – voltak angol és magyar nyelvű számaitok. Az angol pihenőpályára állt?

Az a nagy helyzet, hogy éreztük a generációs szakadékot. A mai gyerekek már sokkal jobban tolják az angolt, az én angolom kamuangol volt, hunglish, amit csak az utolsó pillanatokban csiszoltam viszonylag nyelvtanilag stimmelő mondatokká. Rengeteg új, jó magyar zenekar van, akik sokkal jobban tolják ezt, ebben már nem láttam kihívást. Abban viszont volt izgalom, hogy egy teljes magyar nyelvű lemezt letegyünk az asztalra. Nyáron megjelenik majd egy angol kislemezünk is amúgy, mert két számot angolul is felvettünk, így örülhetnek a japán rajongóink is.

A dalaitok szövegei kissé szomorkásak, de a hozzájuk tartozó dallamok nagyrészt csilingelősek és boldogok, és egyfajta kellemes érzést sugároznak. Bennetek milyen érzelmek kavarognak egy-egy dal megírásakor?

Nem volt ez tudatos koncepció. A dalírás nem változott, először kamuangollal raktuk össze a számokat, a szövegeket hetven százalékban a végén írtuk, amikor már szorított a határidő. Épp ilyen kicsit elcseszett hangulatban voltam, voltunk, ennek állított emléket a lemez.

Sohasem volt tervben fizikai kiadvány még most, a második lemez megjelenésekor sem? Exkluzív/limitált hiperspéci kazetták esetleg?

Néhány CD-t gyártatunk ezúttal, a kazettáról is beszélgettünk már, meglátjuk, mit hoz a jövő.

Hol láthatunk titeket legközelebb?

A Sétatér Fesztiválon, június 24-én. Ez lesz egyúttal a lemezbemutató koncertünk is.

lokál
Portré: Gróf Balázs
 
zene
Villányi Vörösborfesztivál – Bock módra
 
lokál
„A magyar drukkerek mindig tophangulatot csinálnak”