n
HU | EN
made in pécs
b c d j k
Avement
Morvai Zsolt / 2018.05.15.zene
Pécsett mindig rengeteg metálbanda volt, de az utóbbi időben elindult egyfajta vérfrissítés, ami újabb és újabb zenekaroknak nyit teret. Ilyen az alternatív metálban utazó Avement is. Ebben a hónapban Schneider Márk gitáros-vokalistával beszélgettünk a bandáról és a közelgő első lemezükről.  

A zenekarotok már három éve létezik, koncerteztek megállás nélkül és folyamatosan jobbnál-jobb klipekkel jelentkeztek. Most már csak egy nagylemez hiányzik a szettetekből, de már az is itt van a kanyarban. El tudnál csepegtetni néhány érzékeny információt róla?

Abban egyetértünk a zenekaron belül, hogy ez az érkező anyagunk lesz az eddigi legkomolyabb. Nagyon sok munkánk van benne és nagyon büszkék vagyunk rá már most. Félkész állapotban is izgatottan várjuk, hogy közönség elé vihessük. A stúdiós barátunk, Peti András még komolyabban vette a „profi anyagot akarunk” mondatunkat, mint azt mi elképzeltük, és most talán az eddigi számok minőségét is meghaladó produktumot tudunk majd letenni a pécsi underground asztalára. Annyit talán még elárulhatok, hogy hosszú agyalások után nemrégiben kiötlöttük a lemez címét, ami valami olyasmi lesz, hogy #maradjatokegyutt.

A számaitok elég komplexek, hiszen érzelmekkel telítettek, vagy éppen társadalomkritikától fűtöttek. A kezdetektől fogva ennyire komoly zenekart akartatok faragni az Avementből?

Amikor csatlakoztam az együtteshez, azt vettem észre, hogy a srácok nehezen csinálnak magukból viccet, mind zenei, mind egzisztenciális értelemben. Én viszont ennek – úgy gondolom – hozzájuk viszonyítva nagymestere vagyok, legalábbis a színpadon és a próbateremben, de azért úgy látom, hogy most már elkezdett a zenekar egy lazább, szórakoztatóbb irányba menni. Megtartottuk az eredeti komoly hangvételt, de beúsztak személyesebb témák is, és az ehhez illő cizelláltabb zenei megfejtések. Ezek talán egyszerre komolytalanítják és teszik érdekesebbé a mostani zenénket.

A színpadi jelenlétetek elsöprő, nagyon sok energiát adtok ki magatokból, ami átragad a közönségre is. Mit tudnátok ajánlani kezdő zenekaroknak, akik nem tudnak ennyire kényelmesen mozogni a színpadon?

Aki ezt az egészet nem szerelemből csinálja, az inkább ne is csinálja. Ez egy nagyon réteg zene, sőt manapság már az élőzene is csak egy szűk réteg szórakozása. Aki ilyen elvetemült dolgokra adja a fejét, az minden pénzét és szabadidejét ebbe fogja forgatni, és jó eséllyel egy forintot sem kap vissza. Ez egy hobbi, amit csak szerelemből lehet csinálni, különben izzadtságszagú, átlátszó és unalmas produktumok születnek. A színpadon én arra törekszem, hogy szórakoztassam az embereket, ahogy csak tőlem telik, és próbálom a többieket is erre biztatni. Az emberek szórakozni jönnek ránk, nem a pózokra, meg a rocksztárságunk megélésének első megnyilvánulására kíváncsiak. Meg amúgy is, ma már nincsenek rocksztárok.

Egy bandában sokat ütköznek a vélemények. A ti házatok táján mennyire vitás egy dal összeállítása?

Vitás, mint mindenhol, de nálunk az a szerencsés helyzet állt elő, hogy akkora ötlet túltengésben szenvedünk, hogy nem ragaszkodunk már annyira foggal körömmel az egyes témákhoz. Ránk amúgy sem az otthoni legózós számírás a jellemző, inkább a próbatermi impulzusok mentén íródnak a témák. Ez a mostani lemez olyan gördülékenyen alakult, hogy közülünk mindenki hátra dőlve ámult, hogy de jó, hogy ez így is mehet. Mindenesetre jót tesz, ha van a zenekarban egy képzett, határozott és demokratikus karmester, aki jól össze tudja hangolni az elképzeléseket. Az igazi viták inkább a zenekar stílusbeli alakulásán vannak, mindenki kicsit másképp képzeli el a dolgokat, de ha nem lenne elég izgalmas zenei témánk a gondolkodáshoz, biztos, hogy ezek a viták is harapósabbak lennének.

lokál
Tettyei Romok: Az öt legjobb pécsi hely
 
zene
Óriás, Baron Mantis, !Harsh
 
súgó
BFZ - Kitajenko - Zilberstein