A történet főszereplője, a tizenegy éves Momo meséli el a hajdani örömlány, Rosa mama, a transzvesztita Lola asszony és az eltűntnek hitt, börtönviselt arab apa sorsát. A kisfiú üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással beszél az őt körülvevő világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is.

E nehéz sorsú gyerek szemszögéből láthatunk bele Rosa mama mindennapjaiba, aki a maga módján lelkiismeretesen neveli a magukra hagyott gyermekeket, és köztük Momóban valóságos támaszra lel. Ez a különleges, megható kapcsolat és történet teljesen más megvilágításba helyezi a társadalom „nyomorultjait”, levisz a szeméttelep legmélyebb zugaiba, de csak azért, hogy ott aztán megmutasson valamit, amitől „Napban gyémánt lesz a por”, valamit, ami mégis mindenekfelett emberi.

Pécsi Harmadik Színház (Hajnóczy utca 41.) Május 9-11., 15-16., 18. 

(Fotó: Tóth László)