Lantos Ferenc Pécsett született 1929-ben. Festő szakon tanult a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán, és rajz-biológia szakon a Pécsi Pedagógiai Főiskolán. A század végén, 1997-ben a Pécsi Tudományegyetemen szerzett DLA fokozatot. Mestere a nemzetközileg elismert, szintén pécsi kötődésű Martyn Ferenc volt, nem véletlen, hogy egyik kiállított festményével előtte tiszteleg. Lantos munkássága a kezdeti időszak után az absztrakt geometrikus festészetben teljesedett ki, a különböző formák ritmusára helyezve a hangsúlyt, olykor pedig azokkal mégis alakokat vagy helyszíneket szimbolizálva. Életműve egy utolsó szakaszában sokszínű, a korábbiaknál látszólag szabadabb, mégis jellegzetesen lantosi módon megalkotott kompozíciókat hozott létre. A tárlat lehetőséget ad a látogatónak arra, hogy a különböző alkotói korszakokkal és gondolatokkal egyszerre találkozzon.
Alkotói pályájával párhuzamosan Lantos Ferenc tanárként is aktívan dolgozott. Ő hozta létre a pécsi Erkel Ferenc Zenei Gimnázium képzőművészeti tagozatát, amiből később a Pécsi Művészeti Gimmnázium, illetve a Pécsi Művészeti Szakközépiskola lett. Szín-, forma- és térismeretet oktatott a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, és tanított a JPTE Művészeti Intézetében, majd a később megalakuló Művészeti Karon volt tudományos főmunkatárs és tanszékvezető egészen 2003-ig. Szakköröket, képzőművészeti műhelyeket és táborokat vezetett Pécsett és az országban több helyen. Feleségével, Apagyi Máriával integratív oktatási modellt dolgoztak ki, és 1985-ben megalapították a pécsi Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskolát. Ezen szerteágazó művészi és mesteri életmű rövid vázlata a Janus Pannonius Múzeum állandó kiállítása.
A modern művészet egyes darabjai gyakran azt az érzést váltják ki a befogadóból, hogy „ilyet én is tudnék csinálni”. A helyes válasz erre persze az, hogy „mégsem te csináltad”. Lantos Ferenc néhány képét illetően érezhetünk egy pillanatra hasonlóképpen, de azután sokkal inkább úgy tűnik, mintha az életműben más tudományok és művészetek öltenének testet: zenei betétek festmény alakban, mechanikai ábrák, vagy geometriai tételbizonyítások. És amikor a tájékozatlan látogatónak az az érzése támad néhány festmény kapcsán, hogy ha Lantos ma élne, akkor menő cementlap burkolatokat is tervezhetne, akkor kiderül, hogy nem is tévedett sokat: az ő nevéhez fűződik ugyanis a 70-es és 80-as években épült intézményeken, gyakran lakótelepi óvódákon és iskolákon még olykor fellelhető színes tűzzománc bevonatú díszítő-burkoló lapok mintázatának egy része.
A kiállítás 110 festményt és grafikát mutat be hét teremben, a válogatás és rendezés Pinczehelyi Sándor munkája.
Vasváry-ház (Király utca 19.) K-Szo: 10:00-16:00. Jegyár:600/300 Ft.