Miszler Tamás Bonyhádon született, 1980-ban költöztek Paksra, ott nőtt fel. A középiskola elvégzése után Szekszárdra ment tanító szakra, de közben elkezdte Pécsen is a történelem szakot, azaz párhuzamosan járt Szekszárdra és Pécsre. „Ez elég izgalmas időszak volt, hiszen volt olyan félév, amikor 21 vizsgán kellett megjelennem. Gyakorlatilag két évig buszokon töltöttem az életemet” – meséli Tamás a kezdeti megpróbáltatásait. Nem tervezte, hogy könyvtárban fog dolgozni, tanulmányai egészen másfelé terelgették. „Eredetileg történész vagyok, középkori skandináv történelemmel foglalkoztam. Alapvetően pedagógus diplomáim vannak: tanító, történelem szakos tanár, történész, és csak ezek megszerzése után végeztem el a könyvtár szakot és szereztem később eMBA végzettséget. Az Egyetemi Könyvtárban kezdtem el dolgozni hallgatóként 2003-ban, majd 2012-ben a BTK-TTK Kari Könyvtárának lettem a vezetője. 2015-ben sikeresen megpályáztam a Csorba Győző Könyvtár igazgatói posztját, és azóta vagyok a vezetője”. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az elmúlt 10 év sikereiből melyikre a legbüszkébb.  „Ez egyértelmű: a kollégáimra vagyok a legbüszkébb. Egy forráshiányos rendszerben egy nagyon kreatív csapat vesz körül. Nagyjából 90 ember dolgozik itt nálunk a Tudásközpontban és a fiókkönyvtárakban. Mint megyei könyvtár, 287 településsel vagyunk szerződésben a vármegyében, ezen települések könyvtári szolgáltatásait támogatjuk, több helyre két könyvtárbusszal látogatunk el. Természetesen rendkívül büszke vagyok a Minősített Könyvtár címre is, amit január 22-én vehettünk át újra. De a PécsLIT Fesztivál is lehagyhatatlan a büszkeség-listámról. A programot a Jelenkorral közösen valósítjuk meg, és úgy gondolom, hogy a nagyobb irodalmi eseménysorozatok között, néhány év alatt elég magas szintre sikerült pozicionálnunk a PécsLIT-et.”  

Beszélgetésünk során az első komoly meglepetés akkor ér minket, amikor megtudjuk, hogy hányan járnak könyvtárba. „A könyvtárhasználók száma a lakosság 18-20 százaléka körül mozog Magyarországon. 50 évvel ezelőtt is ennyi volt, ma is kb. ennyi. Érdekesség, hogy jellemzően azok járnak könyvtárba, akik amúgy is vásárolnak könyveket. Adataink szerint a kölcsönzések száma csökkent, viszont az elmúlt 20 évben megháromszorozódott a könyvtári programokon résztvevők száma.” És, hogy mit olvasunk a legszívesebben mi, pécsiek? „A krimik, a skandináv krimik, a fantasyk, a gyerekkönyvek, a könnyed irodalmi művek nagyon népszerűek, de a kortárs magyar szerzők műveit is nagyon szeretik az olvasók.”  

A Csorba Győző Könyvtár egy hatalmas intézmény, szerteágazó tevékenységekkel. Arra kértük Tamást, hogy villantson fel néhány érdekes momentumot a munkájukból. „A legfőbb feladatunk az olvasás népszerűsítése, az olvasási kultúra ápolása. A kulturális törvény előírja, hogy a könyvtáraknak biztosítaniuk kell az információhoz való hozzáférést mindenkinek. A 21. században tehát az a feladatunk, hogy az információt és a kulturális örökséget eljuttassuk az emberekhez. Külön érdekesség, hogy a Tudásközpontban körülbelül egymillió dokumentum van. Ezeknek 60 százaléka raktárban, 40 százaléka a polcokon található. A gyűjteményszervezés egy komoly munka nálunk is. Nekünk, mint vármegyei hatókörű városi könyvtár, az a kötelességünk, hogy a Baranyával kapcsolatos összes dokumentumot begyűjtsük, amibe beletartoznak például a meghívók és a plakátok is. Mindezeken túl fontos feladatunk a webarchiválás, hiszen tizennyolcezer baranyai vonatkozású weboldal működik jelenleg, melyeket meghatározott időintervallumban le kell menteni, hogy a jövőben is kutathatók legyenek. Ezen kívül nagyon büszkék vagyunk a zenei gyűjteményünkre, ami Budapest után a legnagyobb az országban.”

Beszélgetésünk végén ugrottunk 10-20 évet előre az időben, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy miként látja a szakember a könyvtárak jövőjét a digitalizáció tombolásának közepén. „Huszonévvel ezelőtt, amikor elkezdtem könyvtárban dolgozni, már akkor azt vizionálták, hogy a könyveknek és a könyvtáraknak lassan vége. De nem lett vége. Szerintem az e-book kölcsönzés fel fog futni, abban van növekedési potenciál, valamint a könyvtár, mint találkozási tér, non-formális oktatási színtér szerepe is növekedni fog. De nem gondolom, hogy a papír alapú kölcsönzés rövid időn belül megszűnne, semmilyen adat nem mutat ilyen tendenciát.”

TOP 5

A Csorba Győző Könyvtárból az alábbi könyveket kölcsönözték ki a legtöbben 2024-ben:

1. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3.

2. (holtverseny) Bartos Erika: Bogyó és Babóca a jégen

2. (holtverseny) Marék Veronika: Kippkopp karácsonya

3. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

4. Náray Tamás: Barbara: Az esély

5. Bartos Erika: Bogyó és Babóca énekel