A verseidben hangsúlyos szereppel bír a város. Hogyan vált ez fontos témává számodra?

Gimnazista koromban elkezdtem verseket irkálni, és egyszer csak feltűnt nekem és néhány tesztolvasómnak, hogy mintha a pécsi helyszínek hangsúlyosabban volnának benne a szövegekben. Egy idő után már koncentráltam erre, így vált tudatosabb elképzeléssé, koncepcióvá.

Figyelemfelkeltő a kötet címe és az alcíme – lassúváros-kiáltvány – is. Mit jelentenek ezek neked?

Általános iskolás korom óta, húsz éve élek Pécsett. Sokat szoktam sétálni, nem buszozom. A Hungária út azért vált fontossá, mert jól példázza, hogy mi történt ebben a városban az elmúlt egy-két évtizedben. Amikor gimis voltam, akkor a Hungária út volt a Bermuda-háromszög a Kinóval, a Jammel és a Zölddel, ahol el lehetett veszni éjszakánként. Mostanra mindhárom, és a legendás Csillag étterem is bezárt, csak a zacik maradtak. Az utca neve is beszédes – áthallásos az országra is kicsit, ha akarom. A címadó vers annak a kérdéséről is szól, hogy menjünk vagy maradjunk? Nagyon sok barátom ment el Pécsről és nagyon kevesen maradtunk itt. A lassúváros-kiáltvány egy másik szöveg a kötetből, aminek az alapja egy tényleges kiáltvány. A lassú város egy olasz urbanisztikai koncepció, ami megtetszett, jó lenne, ha néhány dolog megvalósulna belőle. Persze nem urbanisztikai kiáltványt írtam, hanem egy avantgárd formanyelvvel kísérletező szöveget. Alcímnek pedig azért jó, mert remélhetőleg az egész kötetkoncepciót magyarázza.

Tulajdonképpen Pécsről szól a kötet?

Megpróbáltam mondani valamit arról, hogy mi történt az elmúlt tíz-tizenöt évben ebben a városban. De nem is Pécsről szól feltétlenül – aki tudja, az felismeri –, hanem például arról, hogy mit jelent a kétezres években egy vidéki nagyvárosban fiatalnak lenni.

A szövegeid sokfélék, vannak köztük nagyon személyesek vagy akár egészen gyakorlatiasak is – a huszonötsoros például a már lebontott pécsi huszonötemeletes építési technológiájának vázlatát mutatja be. Van olyan szöveg vagy olyan téma, ami különösen fontos számodra vagy közelebb áll hozzád, mint a többi?

A magasházat szerettem, hiányzik a városképből, és aggasztó, hogy a helyén nincs semmi, bár ígértek egy parkot. Nagyon szerettem a szobros verseket írni, kellett kicsit kutatnom például Bencsik István, Kígyós Sándor vagy Pierre Székely életművében. Van egy hosszú szöveg a kötetben, a város négy nyelve délelőtt délután és este, még 2016-ban írtam, az kihívás volt. Öt A4-es oldal volt először, jó hónapig dolgoztam rajta, darabokból rakosgattam össze, és egészen a kötetszerkesztés utolsó fázisáig alakítgattam.