A hattyúk tava
A hattyúk tava
/ 2015-11-23 súgó
November 27-én mutatja be a Pécsi Balett Csajkovszkij klasszikusát, A hattyúk tavát. A darab rendező-koreográfusával, Bozsik Yvette-tel beszélgettünk.

Milyen szálak kötik a Pécsi Baletthez?

Régi nagy csodálója vagyok a Pécsi Balettnek, amely éppen az 55. évfordulóját ünnepli. Eck Imre örök példakép a számomra, most pedig hatalmas megtiszteltetés, hogy a társulat olyan meghatározó legendáival dolgozhatok együtt, mint Uhrik Dóra és Lovas Pál.

Miért A hattyúk tava? Mit jelent Ön számára Csajkovszkij?

Vincze Balázs, a Pécsi Balett igazgatója kért fel, és ezt olyan nagy kihívásnak éreztem, hogy nem tudtam nemet mondani. Egy koreográfus számára mindig nagyon inspiratív és izgalmas munka nagy klasszikusokat saját interpretálásban megfogalmazni, főképp, hogy az én utam táncosként is klasszikus balettel indult.

Mit gondol egy szintén modern feldolgozásról, a Fekete hattyú című filmről?

A film nagy sikert ért el, én is megnéztem moziban. A főszereplő színésznő, Nathalie Portman a közeli táncjeleneteket dublőr nélkül játszotta, megtanult balettozni, ami hihetetlen feladat, rengeteget kellett ezért a szerepért dolgoznia. Néha azonban zavartak a filmben a táncos világot bemutató sztereotípiák.

Hogyan alakítja a saját táncnyelvére a darabot? Milyen gondolatiság áll majd az előadás központjában?

Az előadás központjában a férfi és a nő örök harca, és halálig tartó szenvedélye áll. Az egész darab mintha egy belső utazás lenne a pszichénkben, rejtett vágyak és elfojtások útvesztőjében. A hattyúk a különböző népek mítoszaiban, legendáiban, népmeséiben számtalanszor előfordulnak, köréjük gazdag szimbólumrendszer épült, leggyakrabban a szabadságot, a szerelmet és a hűséget jelképezik. Mostani újragondolt változata a mához, a mai emberhez szól. A klasszikus, régi orosz népmesén alapuló történet bemutatása mellett ebben a feldolgozásban egy ökológiai dráma is megjelenik, melyben a környezet rombolása a központi téma. A jó és a rossz harcában a darab nem foglal állást, hiszen ezek a tulajdonságok magukban a szereplőkben viaskodnak egymással. Egyszerre jelenik meg a szabadság iránti vágy, és annak reménytelensége, elérhetetlensége, valamint a szerelem és a halál motívuma.

(Fotó: Horváth Judit)

 

súgó
Tolvaly Ernő Festészeti Díj 2019
 
lokál
Mesél a város – Méhes Károly: A magasság mélyén
 
zene
Nem várt események