Budapest
Milyen budapest? Hát már Rátonyi Róbert is azt énekelte, hogy:
Pépépécs, Pépépécs, te csodás,
Te vagy nékem a szívdobogás (két kilót adtam a szívsebésznek),
Sehol sincs a világon ilyen szép május,
És ilyen rügyfakadás.
Pépépécs minekünk a világ,
A Dunát Tüskésréti-tavat mennyi híd öleli át,
Fenn az égen a hold és a sok teli bolt (mondjuk csak az Árkádban).
Csodaszép ragyogás.
Pépépécs, Pépépécs, te csodás!
Ennyi, lefőtt a kézműves kávé, fővároskám.
Szeged
Vörös Szeged, zúgjon a hangod, Botka Laci felelj neki! Mindent elmond ennek a „városnak” a gigantikus lúzerségéről, hogy szinte mindenhol szocialista polgármester menedzseli már a köztéri klotyóavatásokon a nemzeti színű szalag átvágását, itt viszont fideszes, ja nem, fordítva, bocsika. Én be nem tenném a lábam egy olyan helyre, ahol az emberek ennyire nem tudják felfogni, merre tart a világ. A passzírozott halászlé elnevezésű terrorcselekmény ugyanennek a fogalmatlanságnak a terméke. Nem tudom, annak idején melyik Árpád-közeli oligarcha telepedett meg itt a pereputtyával, de biztosan nem a legokosabb.
Miskolc
Pataky Attila elhagyta Miskolcot? De el ám! Pataky Attila szerint Pécs környékén van egy anomália, ott ki-be jönnek az idegenek? Igen! Pataky Attila állított ilyesmit Miskolccal kapcsolatban?
A big NO! Pécs > Miskolc.
Győr
Büszke magyar turista nem tölt egy percet sem olyan városban, aminek határában trianonista franciák magyarokat vertek péppé. Márpedig az 1809-es győri csatában pontosan ez történt, a kis nyomorult Napóleon annyira kicsellózott harcosainkkal, hogy a nemesi felkelést többé nem is hívták össze, pedig még ma is jól mutatna a Blikk címlapján. Szóval „kösz szépen”, Győr, rosszabb vagy, mint Mohács!
Nem szabad elhallgatni azt sem, hogy egy ilyen borzalmasan túliparosodott városban mekkora a hangzavar. Napközben idegtépően csattognak a súlyos kalapácsok az Audi gyárban, este pedig szurtos képű, durva beszédű munkásokkal telnek meg a rossz hírű lebujok, amelyekből hajnalig hallatszik a részeg kurjongatás. Pécs ezzel szemben a nyugalom szigete, amelyet elkerült a vadkapitalizmus őrülete.
Debrecen
Ennek a városnak egyetlen exportképes terméke volt az elmúlt harminc évben: Dombi Tibor labdarúgó. Focizni ő sem tudott, de elképesztő világrekord fűződik a nevéhez: a mai napig az egyetlen játékos a világon, aki éppen annyiszor esett el a büntetőterületen belül, ahányszor ott megjelent. Az ő évekkel ezelőtti visszavonulásával Debrecen visszasüllyedt a reménytelenségbe, a magyar rangsorban a 42. hely környékére (az első tíz helyen Pécs van).
Gyula
Gyula, te szemét!