Előfordulhat az, hogy egy zenészcsalád kisebbik gyerekének eszébe sem jut komolyan venni a zenélést? Úgy tűnik, Meszivel előfordult. „Kimondottan zenész családból származom, de soha nem gondoltam volna, hogy zenész leszek. Az általános iskolai énektanárnőm kiválasztott a zenei tagozatra, és anyu beíratott zongorára. Szerintem azért, mert ő azt szereti, de állítólag én akartam. Emlékszem, kérdeztem tőle később, hogy miért járok én zongoraórákra, amikor nem is szeretem. Mire ő azt mondta: de hát te kérted, ezt szeretted volna, mivel a bátyád is zongorázik. Nem sokkal később korrigáltuk ezt a tévedést, úgyhogy miután öt évig jártam zongorázni, klarinétozni és szaxofonozni kezdtem. Egyáltalán nem terveztem, hogy énekelni fogok. Mivel a bátyám is kórista volt, apu pedig énekel és gitározik, a Széchenyi István Gimnáziumban a kórusvezető, Nagy Ernő bá’ mondta, hogy mindenképp számít a hangomra. Akkor nem szerettem azt a közeget, de utólag látom, hogy csak annyi történt, hogy kamaszodtam és egy csomó olyan dolgot tagadtam, amit ma már nem tennék. A kórusból kiléptem egy idő után, és bár játszottam a Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekarban, annál komolyabban nem foglalkoztam a zenéléssel.”
Minden próbálkozása ellenére sem kerülhette el végül a zenei pályát. „Hívtak szaxofonozni a szigetvári Sajt zenekarba. Azt nagyon szerettem, egészen más volt, mint amit addig csináltam. Hirtelen belecsöppentem az alternatív zenei világba. Akkor ismertem meg az elsőlemezes Quimbyt, az azóta már megszűnt zseniális Waczakot, a Kispált, a Persona Non Grata-t. Aztán a Zagastic egy újsághirdetésben – a Pécsi Estben – énekest keresett, és én jelentkeztem. Vittem a szaxofont is magammal. Ott kötöttem ezeréves barátságot Kekóval (Kerekes Kornél – a szerk.). Elkezdtem énekelni, számokat írtam angolul, csináltunk lemezt, baromi jó volt az egész. Amikor az egyik alkalommal az Uránia moziban játszottunk, eljött a koncertre Máté és Wolfie. Akkor készítették a Shen Kick albumot és azt mondták, hogy pont egy ilyen hangra lenne szükségük egy-két szám erejéig. Ebből az lett, hogy rögtön első alkalommal körülbelül 48 órát töltöttem a Máténál a stúdióban, és 5-6 számra énekeltem a lemezre. Súlyos választási helyzet elé kerültem, mert a két zenekar között nem tudtam beosztani az időmet. Akkor még fiatal és tapasztalatlan voltam ahhoz is, hogy egy zenekart frontemberként irányítsak. Egyre inkább arra koncentráltam, hogy a Punnanyval jó dolgokat csináljunk.”
A Punnany-s srácokkal gyorsan összhangba kerültek. „Ha valakiben megtalálod a saját hangodat másként, akkor már valamit tudtok együtt csinálni. Amikor keresgettük egymás hangját Mátéval, rengeteget stúdióztunk. Mára már odáig jutottunk, hogy a múlt héten szinte egymás gondolataiban olvasva fél óra alatt raktuk össze azt, amire vágytunk. Wolfie-nak és Máténak sokéves tapasztalatuk van a dalok írásában. Én refréneket írok, néha stilizálok, ötletelek. Általában azt csinálom, hogy a telefonommal veszem fel, ami eszembe jut, például tegnap délelőtt a piacon írtam egy refrént. Egy-egy dalszerző est alkalmával mindenki előszedegeti, amivel készült, hozzuk az ötleteket, a dallamokat, és összepakolódik a dal. Nagyon jó kis kohézió alakult ki hármunk között.”
Amikor a Punnany elkezdett komolyabb sikereket elérni, Meszi éppen egy hotel recepciósaként dolgozott. „Sokáig kb. 1000 forintot kerestünk egy-egy koncerttel, az arra volt elég, hogy hazafelé vegyél magadnak egy szendvicset meg egy sört. De minden helyre elmentünk, ahova hívtak. Amikor először láttam azt a naptáramban, hogy annyi koncert van benne, ami már nagyobb biztonságot jelenthet, másnap felmondtam a munkahelyemen.”
Ha éppen nincs a Punnany-val színpadon vagy stúdióban, akkor fotóz, filmeket fal vagy hangszert vesz a kezébe. „Sokat fényképezek. Az Instagramot sokkal jobban szeretem bármelyik közösségi oldalnál. A hagyományos technológiát is nagyon kedvelem, a Polaroid gépek lenyűgöznek. A másik szenvedélyem a filmőrület. Lakótelepi gyerekként a 80-as, 90-es években azt gondoltam, hogy a világ legjobb munkája videotékásnak lenni. Nagyon szeretek a filmekről értekezni. Az egyik mozihálózatnak járok a premier előtti vetítéseire, ahol tudok a filmekről beszélgetni is. Szoktam néha szaxofonozni improvizációs felállásokban. Az egyik ilyen a Soul Chambers nevű zenekar Bodó Marcival és Soltész Péterrel, néha vannak koncertjeink, teljesen random és váratlan időpontokban.”
Amíg a Punnany Massif más tagjai jövő év elején elutaznak pihenni, addig Meszi egy egészen új világ felfedezésébe vág nemsokára: februárra várják első gyermeküket. Hosszabb távon pedig a színpadról családi házba szeretne hazaérni, ahol család és kutya várja majd.
Azt kívánjuk, úgy legyen!