Judit gimnazista volt, amikor édesapja munkája miatt Pécsre költöztek. Kamaszként nem örült a változásnak, de azután annyira megszerette a várost, hogy ma már eszébe sem jutna elköltözni innen. És hát lássuk be, nem is nagyon tehetné, hiszen fontos része a pécsi közösségnek. „Amikor óvódába és bölcsődébe mentek a gyerekeink, akkor éreztem, hogy már nem annyira húz vissza a szívem az irodába. Zoli, a párom közgazdász és dolgoztunk közösen korábban is, ezért elkezdtünk gondolkodni, mihez kezdhetnénk együtt. Először naivan arra gondoltunk, hogy nyitunk egy magániskolát. Alaposan utánajártam a feltételeknek, konzultálni jártam Budapestre más magániskolákhoz, de mindenhonnan azt hallottuk, hogy sok az akadály. Úgyhogy azt az ötletet elvetettük, de tudtuk, hogy valami gyerekekkel kapcsolatos dolgot szeretnénk itt Pécsett csinálni. Egy este teljesen véletlenül megláttam a telefonomon a hirdetést, hogy a Pagony franchise partnert keres, és azonnal szóltam Zolinak, aki már félig aludt éppen. Azóta is gyakran emlegetjük azt a pillanatot”. A Pagony világa nem volt ismeretlen a vállalkozó kedvű pár számára, de ahogy az lenni szokott, sok mindent a gyakorlatban tanultak meg ők is. „A gyerekkönyvek kapcsán tudtam, hogy ha van rajtuk Pagony logó, akkor azok jók, és tudtam, hogy milyen jópofa üzletük van Budapesten. Körülbelül ennyi jártassággal jelentkeztünk a felhívásra, de néhány hónap alatt kialakult a kapcsolat és megkötöttük a megállapodást. Ebben a folyamatban ismerkedtünk meg a MeseTérKép csapatával is, akik azóta is nagyon jó stratégiai partnereink. A nyitás időszaka nagyon izgalmas volt: megismertünk rengeteg nagyon jó embert, gyerekkönyvírókat, illusztrátorokat, programszervezőket, majd ki kellett találnunk, hogy milyen foglalkozásokat szervezzünk. Először a saját szülői tapasztalataink alapján és az ismerősökön keresztül indultunk el. Éreztük, hogy mindenki pozitívan állt hozzánk. Már a nyitás előtt megjelentünk a Szamárfül Fesztiválon, a megnyitóra pedig többszáz ember eljött. Később persze jöttek a hétköznapok nehézségei, szembesültünk vele, hogy milyen sok mindenhez nem értünk, és mennyire sokrétű dolog egy ilyen boltot menedzselni. Idővel ezekbe is belejöttünk”.

Olyannyira belejöttek, hogy a bolt mellett egy kávézóval, illetve ahogy Juditék nevezik, családi élettérrel bővítették az üzletet. „Nem sokkal a covid előtt nyitottuk meg a Pont, pont vesszőcskét. Egy olyan helyet szerettünk volna létrehozni, ahova be lehet ülni nyugodtan gyerekekkel is. Itt mi nem lepődünk meg, ha kiborul az üdítő, vagy sír egy gyerek, vagy éppen annyira jól érzi magát, hogy sikongat. A járvány miatti bezárások idején a boltot és a kávézót is kiszállítással működtettük, és próbáltunk néhány eseményt, rendezvényt az online térbe átmenteni. Most már kezd visszaállni a járvány előtti élet, jönnek gyerekbulikat, szülinapokat is tartani”. Ha meg éppen nem a vásárlók mennek a Pécsi Pagonyba, akkor bizony a Pécsi Pagony megy a vásárlókhoz. „Mondhatom, hogy már rendszeres résztvevői vagyunk különböző fesztiváloknak, eddig két Fishing on Orfűn vettünk részt és rendszeresen kint vagyunk az Ördögkatlanon, ahol programokkal várjuk a gyerekkel érkező családokat. De itt a kávézóban is szervezünk mini kiállításokat és író-olvasó programokat, hogy a kortárs gyerekirodalmat közelebb hozzuk a gyerekekhez”. Juditék számára fontos, hogy vásárlóik bizalommal forduljanak hozzájuk, gyakran ők segítenek a játékok, a könyvek kiválasztásában és nagyon örülnek, amikor visszatérnek az elégedett szülők. „Nagyon sokféle könyv és játék van nálunk, de csak minőségi, értékes termékeket tartunk, amik igényes kialakításúak és a gyerekek szépérzékét is fejlesztik. Vannak olyan klasszikusok, amik mindig sikeresek, például a fajátékok, amik végtelen lehetőséget kínálnak a kreatív játékra”.