Ákli Krisztiánt, az Oberon Társulat vezetőjét kértük fel arra, hogy kalauzoljon végig minket Vasason. Krisztián három éve itt él, szívügyének tekinti a városrészt és annak bányászmúltját, a Jó szerencsét! című darabja is ez előtt tiszteleg. 

Szent Borbála Park (nyitóképünkön)

A park melletti óvódából kihallatszó gyerekzsivaj megtölti Vasas békés hétköznapjának délelőttjét. Mi pedig csodálkozva állunk a gyönyörű Szent Borbála Park előtt, majd egyenként végignézzük a látványosságokat. „Helyi kezdeményezésből és a Szent Borbála Egyesület tagjainak munkájából jött létre ez a csodálatos, bányászati emlékeket őrző park” – mondja Krisztián. „Évről-évre épül, szépül, az érdeklődők vethetnek egy pillantást egy vágatba, beülhetnek a népesbe, de például egy aknatorony makettje is látható a parkban”. Mi pedig – az érthetőség kedvéért – gyorsan elmondjuk, hogy a népes a bányászokat a munkahelyükre és onnan visszaszállító kisvasút, Szent Borbála, a park és az egyesület névadója pedig a bányászok védőszentje.

Vasasi füstölő

A parktól néhány lépésnyire lefelé, a D utca elején áll a Vasasi füstölő. „A bányásztelepi füstölők többnyire még a szövetkezeti időkben épültek, ahová a telep lakói vihették a sonkát, kolbászt, szalonnát” – meséli a füstölő eredetét idegenvezetőnk. „A vasasi füstölő megújulása egy újabb közösségi összefogás szép példája. Az épület most kulináris-közösségi programoknak ad helyet.” A füstölő 1990. március 31-én zárt be, ami után az épület végtelenül lepusztult, melyet önkéntesek és a Vasasért Egyesület újított fel.

Túraútvonal a külszíni fejtés mentén

Krisztián egy klassz túraútvonalat is ajánl azoknak, akik testközelből szeretnék megtapasztalni a térség bányász múltját. „Vadregényes tájak, bányatavak és a lenyűgöző külszíni fejtés mentén vezet ez a túraútvonal, amely a Szent Borbála Parktól indul. Körülbelül 7 km hosszú, így – tapasztalatból mondom – családi kirándulásnak sem utolsó.”

Petőfi-akna

A túra közben ellátogathatunk a Petőfi-aknához is, ami ma már egy bezárt bányaüzem, de néhány részét még ma is használják ipari célra. A bányászat fénykorában a szénbányászat 44, az uránbányászat 13 aknát működtetett Pécs környékén. Krisztiánnak különösen fontos ez a helyszín: „2023-ban itt mutattuk be a Jó szerencsét! című előadásunkat, így itt egy kicsit itthon vagyok. Döbbenetes hatású az elhagyott bányüzem – annak is, aki sohasem járt ott és annak is, aki műszakot teljesített a mélyben. Sokszor eszembe jut, hogy érdemes lenne egy volt bányász bevonásával vezetett sétákat szervezni itt, hiszen rengeteg történetet, emléket őriz ez a hely. Nem szabad hagynunk, hogy mindez elvesszen.”

Hősök kertje

Autóba ülünk és Vasas szomszédságába, Somogyba autózunk. „A szocializmus ideje alatt Pécs-Somogyból Vasas I., Pécs-Vasasból Vasas II. lett” – mondja Krisztián. „Talán ezért is gondoltam először, hogy a Vasas helynév valamiféle szocialista örökség. Pedig a település már a középkorban is lakott volt, lakói, ha minden igaz, vassal adóztak a pécsváradi apátságnak, innen a név. Ugyanilyen meglepő volt számomra a somogyi templom története. Az „eredetije” már a 15. században állt, majd kalandos évszázadok után a 20. század elején épült a mostani.” Ehhez mi már csak annyit teszünk hozzá, hogy az I. világháborús-, és az 1956-os forradalomra emlékező emlékmű a templommal gyönyörű egységet alkot, ám a templom felújítása halaszthatatlannak tűnik.