Portré: Gróf Balázs
Portré: Gróf Balázs
Happ Zsuzsa / 2021-04-26 lokál
Kölyökként szinte mindenki falja az animációs mesefilmeket vagy a képregényeket. Egyesekre akkora hatással lesznek a rajzolt univerzumok, hogy aztán maguk is ilyeneket akarnak létrehozni egy életen át. Ez történt Gróf Balázzsal is, akinek első képregénysorozata egy pécsi lapban indult, mára már viszont videoklipeket és rajzfilmeket készít külföldre, akár világsztároknak.

Balázs gyerekkorában a Pif képregényújság és a Ludas Matyi olvasója volt. "Egy biztos: focizni semmi kedvem nem volt soha. 11 éves koromban azzal töltöttem a nyarat, hogy feldolgoztam az Indul a bakterházat képregényben, 43 oldalban. Ha néha előveszem, ma is azt látom, hogy bár a rajzok kezdetlegesek, de a dramaturgia elég ügyesen van képkockákra bontva. Egy év múlva rajzoltam egy oldalt egy kutyáról és egérről, akik túlbuzgó ételkóstolókként felzabálnak egy egész raktár kaját. Ezt elküldtem egy országos diáklapnak, akik végül le is közölték, szóval a pályaválasztás egyértelműnek tűnt nekem már egész fiatalon.”

Mivel középiskolás korára rutinos fogyasztója és rajzolója is volt a képregényeknek, a suliújságba is ezzel a hozzáértéssel került be. "A Babits gimiben a folyosón, nagyszünetben jöttek a harmadikosok és árulták a FÚJ című iskolaújságot. Vettem tőlük egyet és láttam, hogy van egy képregény a magazin végén. Jobban szemügyre vettem és fölkiáltottam, hogy 'de hát én ennél sokkal jobbat tudnék rajzolni!' Ők meg nézték, hogy ki ez a kis elsős, akinek ekkora arca van, és azt mondták, majd ők azt eldöntik, csak vigyek be nekik munkát egyik nap. Így is tettem, és a következő számba már az én képregényem került be.” A FÚJ egyik szülőatyja történetesen ugyanaz a Papp András volt, aki később elindította az Esti Pécs magazint, ma pedig a Made in Pécs főszerkesztői feladatait viszi. Így került 1996-ban a legendás Flinter-sorozat az Esti Pécs oldalaira. "Olyan sorozatot képzeltünk el, amelynek állandó főszereplője van. Gábor barátomról mintáztam a karaktert, akit akkoriban Pécsen már mindenki Flinterként ismert és közkedvelt figurája volt a szép emlékű Hard Rák Cafénak. Később aztán a rajzolt Flinter önálló életre kelt és olyan ügyekbe keveredett, amik éppen engem foglalkoztattak.”

A rajzoláson kívül Balázs számára mindig meghatározóak voltak a filmek és a zene. Utóbbi művészeti ág sodorta őt egyre inkább az animáció felé. "Az első számítógépemet tulajdonképpen azért vettem 2001-ben, mert a Persona Non Grata zenekar felkért, hogy készítsek egy rajzos videoklipet nekik. Akkor még fogalmam sem volt, hogyan kell ilyet csinálni digitálisan, de végül megtanultam és az a klip lett az egyetemen a diplomamunkám is. Nem sokkal később Németh Robi hívott fel a Heaven Street Sevenből, hogy szerintük a Dél-Amerika című számukhoz nagyon passzolna egy rajzfilmes klip. Megtisztelő volt a felkérés egy ennyire menő zenekartól, máig szeretem a lemezeiket. Egyébként az első klipek még hosszú hónapokig, akár egy évig is készültek, mert a klipkészítés akkor szinte hobbi volt nekem az Est Lapok képregényei mellett. Ehhez képest mára eléggé felgyorsultam. 2020 például öt videoklipet fialt.” 

Az idén húsz éve megkezdett animációs pálya második felében elkészült a Rockfater-sorozat, amivel egy újabb pécsi legenda került be az ország popkulturális emlékezetébe. Manapság pedig Balázs a globális zeneiparban aktív. "Először rajongóként írtam az Obituary zenekarnak egy e-mailt, amire személyesen az énekes, John Tardy válaszolt. Évek múlva elküldtem neki az éppen friss Blind Myself-klipet, mindenféle szándék nélkül, csak meg akartam mutatni. Ehhez képest ő rögtön megkérdezte, mennyiért dolgoznék nekik. A közös munkáig aztán újabb évek teltek el, viszont az általam animált klipjeik lettek az Obituarynak a legnézettebb videói. Ezek sok olyan emberhez eljutottak világszerte, akik aztán meg is kerestek, zenekarok és lemezkiadók képviselői. Így történt, hogy tavaly csinálhattam egy klipet a Star Trek-sorozat Kirk kapitányának, William Shatnernek, most pedig Rob Zombie-nak dolgozom egy olyan rajzfilmsorozaton, amelyben a nejével beszélget az új lemezéről – közben persze vad és abszurd dolgok történnek, ahogy a műfaj ezt megkívánja.  Az első rész már február végén felkerült a YouTube-ra.”

Bár az animációról sokan gondolják, hogy csapatmunka, Balázs munkássága a bizonyíték rá, hogy ez nem feltétlenül van így. Szülővárosát, Pécset amúgy sem szívesen hagyná el, még egy külföldi rajzfilmstúdió kedvéért sem.

 

súgó
Tánctalálkozó
 
zene
ZAJZAJZAJ podcast #6 // Széll Tomi
 
zene
Augusztusi koncertek Baranyában