Ha valakiről tudjuk, hogy korábban modellként dolgozott, de ma már közúti árufuvarozóként keresi a kenyerét, egyértelműen adja magát az első kérdés: hogyan vezetett az út a kifutók csillogó világából a nem túl csillogó építőipar felé? „Fiatalabb koromban 5-6 évig modellkedtem” – mondja Olívia. „Középiskolások voltunk, amikor láttunk egy plakátot a barátnőimmel, ami modell-castingot hirdetett. Elmentünk a válogatásra, ahol engem végül kiválasztottak. Akkor még kiskorú voltam, így a szüleimmel közösen volt egy megbeszélés az ügynökséggel a továbbiakról, majd jártam Pestre modelliskolába, annak elvégzése után pedig külföldi felkéréseket is kaptam. Shangahiban 3 hónapot, Milánóban pedig 2 hónapot dolgoztam. Érdekes, izgalmas időszak volt ez, azonban gyerekként mindig az volt az álmom, hogy a mindennapjaimat az utakon töltsem sofőrként. A volt párom miatt jött be az életembe a fuvarozás, ő ezzel foglalkozott. Mindennap jártam vele dolgozni és beleszerettem ebbe a munkába. Később megszereztem a jogosítványt, 4 évvel ezelőtt pedig elkezdtem a fuvarozást egyedül, de akkor még a volt párom támogatásával, akinek nagyon sokat köszönhetek. Két éve vettem meg az első saját autómat, azóta önállóan dolgozom.”
Elhatározását a családja mindenben támogatta, de ahogy Olívia fogalmaz: „Nem is tudtak volna mást csinálni, mert amit a fejembe veszek, azt meg is szoktam valósítani.” A barátai és ismerősei körében voltak azért néhányan, akik rácsodálkoztak a nagy váltásra, de mindenkinek tetszett a bátorsága és az elhivatottsága.
Olívia saját cége, az Olívia Fuvar elsősorban építőanyagok (sóder, beton, homok, cement) szállításával foglalkozik, de költöztetésben is lehet rá számítani, mert úgy fogalmaz: „Nagyjából mindent szállítok, ami ráfér a platóra.” A megrendelők legtöbbször rácsodálkoznak, amikor meglátják, hogy egy női sofőr vezeti a teherautót, de a tapasztalatok szerint inkább elismerik a teljesítményét, sőt, a bókolás sem ritka. „Szerencsére minimális fizikai munkát igényel a fuvarozás, a TÜZÉP telepeken segítenek felrakodni, a nagyobb építkezéseken a munkások nem is engedik, hogy én pakoljak. De ha például egy idősebb hölgyhöz megyek, aki nem tud segíteni, akkor természetesen megoldom egyedül a lepakolást.” Olívia általában reggel 6-7-kor kezd, kora estig dolgozik, de vannak olyan időszakok, amikor ennyi idő alatt sem végez, ilyenkor feltorlódnak a fuvarok, de igyekszik, mindennel időben végezni. „Egyáltalán nem unalmas munka, szeretem a változatosságát, azt, hogy minden nap más történik. Az irodai munkák soha nem voltak a kedvenceim, úgyhogy a fuvarozásban megtaláltam a hozzám legjobban illő állást.”
Az építőanyag szállításán kívül azért néha furcsa kérések is megtalálják. „Volt olyan, aki élőállatot szeretett volna szállíttatni, de olyan munkám is volt, amikor egy elhullott lovat raktak fel daruval a platóra, amit a dögkútra kellett vinnem.”
A dimbes-dombos Pécsen vannak olyan területek, melyek elég nagy kihívás elé állítják. Elsősorban a donátusi kis dűlőket említi, ahol néha igazi kaland dolgozni. „Volt olyan meredek dűlő, ahol már a fék se fogta meg az autót, és csak a szerencsére hagyatkozhattam, de végül baleset nélkül ért véget az akció.”
Olívia a közeljövőben szeretné fejleszteni a cégét, nyárra szeretne még egy autót, akár egy nagyobb kocsit, de markolóban is gondolkodik. Ehhez pedig csak drukkolni tudunk neki, mert munkája nagyon üde színfolt a sok marcona fuvaroslegény között.