Eximó Jégrém: Hordalék
Eximó Jégrém: Hordalék
NANooK / 2018-09-07 lokál
- Úgy állunk itt, mint Semjén Zsolt és családja az utolsó kilőtt pézsmatulok teteme felett – szólalt meg csendben Előd, a tulaj, a rangidős jogán.- Nem megyünk be? Lassan be kéne ám kapcsolnom a kávégépet.

Az összeszokott kvartett éppen egy 20 év körüli kamasz ajtó előtt keresztbe fekvő, élettelennek tűnő teste fölött állt. Hajnal volt. Nyitásidő.

- Tényleg! – esett le végül Arabellácskának is a szinte országházi freskó után kiáltó hasonlat.

- Csak egy rozmaringszár hiányzik a szájából, vagy olajág, akarom mondani fenyőág, vagy mifaszom.

- Jól van már Arikám! Ne ragozd túl, mert epileptikus rohamod lesz megint. Túl reggel van még ehhez – szólt újra Előd. - Egyébként nem kell ide halottkém. A körülményekhez képest jól van a szentem, hiszen szörcsög valahol, meg folyik is belőle valami színes lé, én ezt életjelnek veszem, úgyhogy benyomolunk!

Mindannyian óvatosan átlépték, majd maguk után húzták a kocsmába a testet. Egy higgadtan rituális kávé-konyak kör után a konzílium elérkezettnek látta az anamnézis felvételének idejét.

- Hím! – állapította meg tényszerűen Arabella, miután a felmosó tompább végével megböködte az ülep környéki húgyfoltos részt. - De nem kizárt a fertőzésveszély! – rikoltott ekkor Tivadar bá. - Nézzétek, hány kórházból szökhetett meg! – és gubacsos ujjával a fiú karján sorakozó megannyi színes karszalagra mutatott. – Sanyi, azonnal szaladj a kamrába a Bioponért, de a hangyairtót mindenképpen hozzad!

- Csend legyen már! – kiáltott Sanci. - Valamit motyog! Mintha azt mondta volna: „Álmomban néger űrhajós voltam.”

- Bazdmeg, ez egy eltévedt próféta vagy médium. Egy idegen civilizáció küldötte. És most épp transzban van. Szedjük ki belőle gyorsan a rák ellenszerét, meg a jövő heti lottószámokat, aztán rakjuk ki a kocsma elé a padra!

- A vidra tajtékos kis fasza, az a médium, Sanyika! Nem látod, hogy részeg!? Az a sok masni a kezén meg fesztiválbelépők.

- Tényleg! „Ördöglakat fesztivál” – betűzte ki Sanya hangosan az egyiket. - És akkor most mi legyen?

- Az legyen, hogy iszunk még egy konyakot, a többi meg majd kiadja magát! – szólt bölcsen a tulaj, tán még azt is mondta hozzá, Uff.

- Nem idevalósi. A járomcsontja alapján jász vagy oszét lehet a srác – cuppogta egy antropológus modorában Bellácska. - Biztos eltévedt a Mecsekben, és a rendkívüli tektonikai viszonyok meg a dőlés miatt az esővíz moshatta le ide az éjszaka során a Deindolokból, ahol a Fishing óta kujtorog.

- Eredj már, Bellus! – röhögött Sanyi. - Mit tudsz te a fesztiválokról? Utoljára a Népstadionban voltál 84-ben Omega-Scorpionson, és csak azért nem tévedtél el félrészegen a Rock you like a Hurricane-t dudorászva, mert annak idején mindenkit szépen hazakísért az államvédelem.

Csendben lecsúszott még egy kör konyak. Majd miután személyit nem találtak a lénynél, Előd elhatározta, hogy holnap sörösrekesz-toszigára rakja és a Lidl-ben alátolja a vonalkód-leolvasónak, mert Tivadar bá szerint chip is lehet benne. Aztán talán infúzióra rakják egy kis szilvapálinkával meg vegetával, a nyomelemek végett.

- Majd, ha ezután sem jelentkezik érte senki, felhízlaljuk kicsit és eladjuk a sarkon kolbászhúsnak – fejezte be mondandóját Előd, a Talpasok törzsfőnöke.

Végül abban maradtak, hogy Arabellának adják. Mindig is akart egy fiúgyermeket. A vezetéknév már meg is van. Gerendai lesz. Az első férje után. Később pénzfeldobással hozzácsapták a Károlyt. Aztán ittak még egy konyakot.

súgó
Zsolnay Piknik
 
lokál
Portré: Koszits Attila
 
zene
Made in Pécs Fesztivál – Vendég: Eszék