Csend volt tehát. Csakúgy, mint a Talpas teraszán, ahol négy tetemszerű test feküdt egymás mellett. Pokrócba csavarva. Arccal az égnek. Mind a hátán. Messziről talán földöntúli rovaroknak tűnhettek, vagy még inkább egy nem mindennapi halottkémi jelentésnek, vagy akár lehetett mindez egy kései, újmecseki ásatás, ahol felszínre került végre – néhány ősi használati tárgy kíséretében – egy etruszk hadúr és a szűk udvartartás. De persze egyik feltevés sem igaz. Ha még mindig nem lenne egyértelmű, akkor annyit segíthetek még, hogy augusztus volt. Nyár. Meleg. Gyengülő forint. Durvuló közélet. Tehát, Magyarország. Na? Mediterrán szeglet. Némi balkáni geller. Kevés svábos behatás. Azaz, Pécs. Közbeszerzés. Busztender. Nem sorolom. Langyosodik már? Mindezek metszetében egy Uránváros-peremi kocsma. Semmi romantika. Csak a valóság. Szabad a gazda? Hullócsillag-lesre feküdt ki aznap este a szokott társaság.

Azt latolgatták éppen, hogy egy ilyen szép, csillagteli, HD-minőségű éjszakán talán még az öregisten is rájuk lát.

- Melyik? – kérdezte közülük a legöregebb halkan, kis szünet után. És bár inkább költőinek szánta a kérdést, vagy inkább keresztnek, Előd mégis megszólítva érezte magát.

- Tudja a herém, Tivadar! Nem mindegy? Mi vagyok én, püspök? Vagy horoszkópus, vagy minek hívják? Egyébként is, nem egy az Isten?

- Dehogynem! És magyar – vágta rá Sanya mindjárt. Majd mikor félkönyékre dőlve felé fordult a többi hobbicsillagász, folytatta. -Találtam a klotyón múltkor egy IPM-et. Nem vicc, gyerekek! Le volt rajzolva. Fehéren-feketén. Volt az égben egy nagy turul alakú griffmadár. Rajta ült középen a magyarok istene. A két szárnyán, jobbról-balról pedig ott lebegett Buddha, meg Mohamedán. Az egyiknek kezében bicska, szalonna. A másikéban egy vekni kenyér. Kalákában csinálták a katonát és nyújtották fel a főnöknek, aki kedélyesen falatozva figyelte, merre tart a világ.

Csend lett megint. Hatásszünetnek hosszú, konklúziónak kicsit rövid némaság. Minden szem újból a planetáriumnyi égboltszeletre tapadt. Arabella szólalt meg aztán.

- Részemről ma estére kipipáltam az asztrológiát. Megyek, iszok valamit inkább. Ha jön az üstökös, szóljatok! – felgöngyölte cókmókját és a kocsma felé indult. Majd még hátraszólt:

 - Sanyika! El ne felejtsd megfogni a sliccgombodat, ha kívánsz! És legyél idén kicsit kreatívabb, lécci! A tavalyi orális jellegű szex tegnap megvolt, úgyhogy most találj ki valami magasztosabbat! Na, csá!