Eximó Jégrém: Face the Sea
Eximó Jégrém: Face the Sea
NANooK / 2019-06-27 lokál
Tikkasztó, világvégi csend honolt a Talpasban. Semmi mozgás. És persze buta, tompa meleg. Mert voltaképpen nyár van. Végérvényesen nyár.

- Piknik a Golgotán – dünnyögte Arabella. Bőrszandálban végződő lába a kirakat párkányán pihent. Nem viselt mást, csak sortot, top helyett pedig egy nedves konyharuhát.

- Úgy nézünk ki, mint a három latrok! – motyogta mosolyogva Sanci, és a helyzetet erősítendő hanyatt fekve krisztusi pózba dobta magát. Egy törülközőn feküdt a fellocsolt aszfalton. Ágyékkötő gyanánt egy tangává gyűrt fecskét viselt csupán.

- A latrok a Biblia szerint ketten voltak, Sanyikám! Mi inkább olyanok vagyunk, mint Honty Hanna és a két Latabár Abbázián. Bár az kevésbé szakrál – javított bágyadtan Tivadar bá. Az öreg klottgatyában, kék-fehér csíkos pólóban, fején négy sarkán összekötött ruhazsebkendővel ült egy kempingszéken, arccal ő is a kirakatnak, hasmánt.

- Megmondom én, hogy néztek ki! – szólt kisvártatva Előd. - Mint egy dadaista kiáltvány! – leitta a habot, majd nagy levegőt vett és folytatta. - Az ötvenpluszos Pocahontas, Udo, a levitézlett NDK-s pornósztár, és Poldi bácsi, a beremendi úszómester találkozása egy kocsmateraszon – szaladt ki egyszerre a cizellált undor a főnök lucskos száján. Virágmintás ingben, bermudában és szalmakalapban ült egy napozóágyon, háttal az üvegfalnak.  - És százszor mondtam már, hogy a tenger nem arra van!

- Ebben most nincs igazad, Lődike! – szólt a bölcs iskolapedagógus. - Neked lehet, hogy szebb a panorámád, mert te a Mecseket nézed, de arra észak van. Skandinávia. Ugyan mi a kocsmát látjuk közelről, de árnyékban vagyunk és délnek nézünk bizakodva. Akárhogy is, gyerekek, ha marad a kánikula, már a jövő hétre elolvadnak a jéghegyek, megemelkedik a vízszint, és mi Barcsnál már csobbanunk. Éljenek az Újmediterránok! Ne is higgyetek a fanyalgóknak, főleg egy olyannak, aki úgy néz ki, mint Vainamoinen Honolulun – vágott vissza az öreg elmésen és egy kevéske sört löttyintett a forró betonra, kátrány és kovász szagát csapva az orrokba.

- Pontosan ezt pofázom, ti hígmagyar seggfejek! – pattant fel ekkor magából kikelve Előd. - Mert nem szívószál, fülpiszkáló, meg döglődő csikóhalak, hanem ti, tamáskodó, kishitű, hitetlenek okozzátok a globális katasztrófát. Mert csak a hülye nem tudja, hogy ha majd jön az a rengeteg özönvíz, akkor az Alpok-Kárpátok úgyis ellenáll, amíg a Badacsony ősi bazaltján mi igazhitűek megépítjük a második Bárkát, hogy mikor Kautzky Armand magyarhangján megszólal az Úr, és az utolsó pingvin megfújja a harsonát, akkor a kiválasztott új szuperfaj végre vízre száll, hogy újranépesítse a Földet, ha majd feltűnik az Arrarát – fejezte be a tulaj jóslatát.

Aztán percekig megint csend volt. Nem ijedt meg senki. Furábbat is láttak már. Tudták, hogy nem lett klímaváltó táltos a főnök. Ez csak a három konyak. Meg egy enyhe napszúrás.

ételital
Made in Pécs étterem – Február 21. Restaurant Day
 
film
Megújult az Apolló mozi
 
súgó
Lourdes-i keresztút