ÁTJÁRÓ 1. rész
ÁTJÁRÓ 1. rész
kovi / 2017-02-06 lokál
Folytatásos pécsi történet, ahol a folytatásról az olvasók döntenek.

Előd megtette Pécsnek azt a szívességet, hogy szerda este kimozdult otthonról. Harminc felett és fagypont alatt ez már megpróbáltatás, ő mégis úton volt a belváros felé. A Kórház téren visszaköszönt Virágárus Lacinak, elhaladt a veszteg-villamos előtt, a trafiknál megrázta a zsebében a cigisdobozt, és a hangjából 2 szál pontossággal megtippelte mennyi van még benne. Ez volt az egyik szuperképessége. A Bagolyfészeknél arra gondolt, hány remek könyve hever otthon olvasatlanul, az útrepedésekről pedig eszébe jutott a tavaly novemberi „közveszélyes” utcafestés. Ekkor „ding!”, becsengetett valaki a Messengeren. Régi barátja, Dávid írt: „Zsolti hazajött Liverpoolból, Napcsiban iszunk, Palkóék már itt, gyere!" Előd arca felderült, hogy találkozhat régi iskolatársaival. Zsolti nyolc éve költözött ki szállodai recepciósnak, elvett egy lengyel nőt, két gyerekük született. Palkó informatikus lett, akinek ezer évig nem volt csaja, aztán az internet dobott neki egyet, azóta hordta is mindenhová, mint mélymagyar a kokárdát. Dávid régen kosarazott, de sérülés miatt abbahagyta. Egy kábelszolgáltatónál gályázott ügyfélszolgálatosaként. Neki mindig volt valakije. Előd elvégezte a szociológiát és bent maradt oktatni az egyetemen. Épp egy sokéves kapcsolat után nyalogatta a sebeit.

A Nappali stabil, központi hellyé izmosodott. Aznap este is nyüzsgött, slam poetry klub volt, ahol átlagemberek vitrinbe téve a lelki világukat, versekkel küzdöttek a határaik ellen. Dávidék leghátul fogtak asztalt, ahol nem zavarta a figyelemkuncsorgás az újraegyesülést. Zsolti képeket mutatott a gyerekeiről és a Kawasakiról, parázott a brexit miatt és az itallapon átszámolta az árakat fontba. Dávid átkozta a pronyó ügyfeleket, Palkó és a menyasszonya kizárólag a tervezett öko-esküvőjükkel voltak elfoglalva, Előd többnyire hallgatott. Fél tíz körül Palkóék leléptek, a maradók pedig felélénkültek. Főként Előd, aki az italokra várakozva hallotta, amint a pultosok azt beszélték, hogy a raktár mellett le van verve a lakat arról a régi vasajtóról, ami a belváros alatti pincerendszerhez vezet. - Nehogy már ne menjünk le oda! – hergelte barátait. Átverekedték magukat a tömegen, kiszivárogtak a hátsó kijáraton, lelopóztak a lépcsőn és megkeresték a vasajtót. Egy hosszú, kanyargós folyosóra nyílt. Zsolti előreszaladt, aztán kisvártatva felkiáltott: - Azt a rohadt, srácok! Ezt nem hiszitek el! Ez valami bortrezor vagy mi a túró!

Erre Dávid is megiramodott. Előd kis késéssel barátai után eredt, ám egyszer csak jobb felől langyos szellő csapta meg az arcát. Megtorpant, odavilágított a telefonjával és egy szűk lépcsőlejárót talált a falba vájva. - Jössz már Előd, bazmeg? Olyan borok vannak itt, hogy elájulsz! – kiabálta Dávid. Előd egy pillanatig hezitált, aztán...

MIT TEGYEN ELŐD? Szavazz!

súgó
Az öldöklés istene
 
súgó
Új szikra
 
zene
A Made in Pécs Fesztivál Budapesten is bemutatkozott