Arthur C. Clarke, a 2001 – Űrodüsszeia című regény szerzője, egyben a film társ-forgatókönyvírója azt nyilatkozta a mozibemutató után: „ha a néző megérti, hogy miről szól a 2001, akkor a legfőbb célunkat nem sikerült elérni. Sokkal több kérdést akartunk feltenni, mint amennyit megválaszolunk a filmben.” Ezen gondolatok után nagyon nehéz bármit, főként egy ajánlót írni arról a filmről, amelyet, és ebben szabad kezet kapunk, megközelíthetünk – szembemenve Clarke kijelentésével – a „csakazértis” hozzáállással, de valószínűleg elbukunk. Illethetjük hangzatos jelzőkkel, mint a nagybetűs science-fiction, a film, amely a végső kérdés(ek)re keresi a választ és a többi, amely kifejezések hallatán Stanley Kubrick, a rendező csak egy grimaszt vágna és örömmel nyugtázná, hogy mégiscsak sikerült a cél: a néző tényleg nem érti, hogy a film miről szól, csak hiábavaló szavakkal takarja el tudatlanságát. A szavak tényleg hiábavalók. A 2001 ugyanis maga a nagybetűs film, az a tökéletes vizuális és zenei élmény, amiről a mozinak szólnia kell. Persze ha valaki ragaszkodik a történethez, az is megkapja a magáét. Láthat ősembereket, találkozhat titokzatos fekete monolitokkal, az emberi hibát kiküszöbölni igyekvő szuperszámítógéppel, egy emberrel, aki szembeszáll vele és az életéért küzd, egy elképesztő utazáson vehet részt és megismerkedhet az emberi létezés egy következő dimenziójával. Azonban ebben a filmben a nagybetűs élmény a fontos. Az a bizsergés, ami többek között a film nyitányakor elkapja a nézőt. És most mindezt a moziban élheted át, ahova Kubrick a nagy utazást megálmodta. Ki ne hagyd ezt a ritka alkalmat, használd ki a csillagok együttállását és válts jegyet. A végtelenbe és tovább.

Színes, feliratos, amerikai sci-fi, 141 perc, 1968, (12) Rendező: Stanley Kubrick. Szereplők: Keir Dullea, Gary Lockwood, Leonard Rossiter. Apolló mozi: március 24-25. 20:00.