A pécsi Alliance Francaise után Fabrice, ahogy korábban is, körbe utazta és körbe dolgozta Európát. De bárhol is élt, Pécs mindig fontos hely maradt számára, vett is egy picike házat a Tettyén, ahová sokat jártak vissza akkor is, amikor munkája miatt más-más európai országban állomásozott. „A covid lezárások idején viszont úgy döntöttünk, hogy Pécs lesz az ideális helyszín, ahol átvészelhetjük a karantén időszakot” – meséli Fabrice a visszatérésről. Ekkor még coach-ként dolgozott, de a pályamódosítás gondolata már jó ideje motoszkált a fejében. „Hiányzott a természet közelsége, szerettem volna szabadabban élni” – mondja, így Pécsre érkezve amint meglátták az eladó farmot Pécsdevecseren, szinte gondolkodás, és persze földművelési tapasztalat nélkül döntöttek, és vették meg a földet.
Fabrice farmja
Amikor a Szezon Färmon még csak kísérletezni kezdett, egy dolgot akkor is biztosan tudott: fenntartható gazdaságot akar létrehozni. „Próbaképpen egy kis veteményessel kezdtem. Aztán lépésről-lépésre gyűjtöttem össze a tudást, ami a bio növénytermesztéshez kellett.” Ahogy gyűltek a tapasztalatok, úgy nőtt a kert termő része is. Ma már a gazdálkodás a „no dig, no till” elvet követi, vagyis nincs ásás, nincs talajforgatás, tehát a termőföld lehető legkisebb bolygatásával zajlik a növénytermesztés, ami természetesen vegyszermentes is. A farm veteményeseiből és az üvegházból pedig éttermi és a Pécsi Kosárközösségen keresztül otthoni konyhákba is eljutnak különleges terményei.
Fabrice szenvedélye
Fabrice Dél-Franciaországban nőtt fel, és mindkét olasz származású nagymamája remek szakácsnő volt. Ő 18 évesen kezdett el főzni, és ahogy a növénytermesztést később, úgy a főzés tudományát is tapasztalati úton és lépésről-lépésre sajátította el. „A főzés mindig központi szerepet játszott az életemben, ahogy az is, hogy vendégül látom a barátaimat.” Azt pedig, hogy a valódi vendéglátásba is belekóstolhatott, talán mondanunk sem kell, hogy szintén Pécsnek, és az egykori Pezsgőház Étteremnek köszönheti – itt visszatérő vendégséfként hódolhatott szenvedélyének. Innen pedig, ha nem is teljesen egyenes, de biztos út vezetett odáig, hogy 2023-ban saját lakásukban, vagy, ha az időjárás engedi, kertjükben 10-14 vendég üli körbe asztalát.
Ma már két segítsége is van, az egyik Czibók Milán, aki fiatalos lendületével és szemléletével új inspirációkat is hoz Fabrice konyhájába. A másik segítség pedig a kert, ugyanis mindig a szezonális zöldségek adják neki az ihletet az éppen aktuális menühöz.
Fabrice vacsorája
A szombati vacsorák előtt Fabrice végigsétál a kertben, megnézi, melyik zöldség, milyen készültségi fokon van, és már a séta közben jönnek is sorban az ötletek, hogy mi minden készülhetne belőlük. A cél mindig ugyanaz: egyszerű de izgalmas fogások készítése. Amikor végül kiválasztja a „főszereplőt”, akkor erre a legfőbb alapanyagra koncentrál, amit maximum még 2-3 másikkal kombinál. Természetesen a saját termesztésű zöldségek mellett a többi alapanyag kiválasztására is nagy gondot fordít. Lehetőség szerint legyen bio vagy helyi: ugyanúgy megvan a megbízható hentese, akitől a húst szerzi be, mint ahogy a biodinamikus borászat, ahonnan az ételekhez párosított borokat, pezsgőket válogatja. „Minden szombat este más és más. Soha nincs teljesen kész recept a fejemben, gyakran még főzés közben is improvizálok. Az utolsó pillanatig is változhat egy-egy fogás. A lényeg az, hogy sikerüljön elkápráztatni az ízek összjátékával az éppen aktuális vendégeimet. Mert ez nem csak egy éttermi vacsora, hanem az aznap este asztalt körül ülő 14 ember kollektív élménye.”