Irem Kertje
Irem Kertje
Müllner & Kálmán Content Lab / 2025-03-10 ételital
Ha összeírnánk egy sor ötletet, hogy mit is várunk egy kávézótól, ami picit bisztró is, vagy akár bár, ahol egy gazdag levest, vagy egy különlegesebb süteményt is megkóstolhatunk, ihatunk jól elkészített kávét, nyáron helyi borokból kortyolhatunk hűs fröccsöt árnyas fák alatt akusztikus zenével a háttérben, akkor azért már tényleg szinte mindent akarunk. Erre vállalkozott a Nappali/Reggeli stábja, amikor is a Dzsámi mögött nekivágott az Irem Kertje-projektnek. A projektből nyitás lett, mi pedig Felcser Dávidot kérdeztük az idáig-, meg persze az innen tovább vezető útról.

Az Irem eredetéről legyen elég annyi, hogy Evlija Cselebi mintegy fél évszázadon át járta a világot és jegyezte fel tapasztalatait. Tíz kötetnyi útleírásában magyarországi kalandozásait is megtalálhatjuk, benne az 1663-ban tett látogatása során Pécset is érintő részeket. Itt nevezte áhitatosan a „szívet rabló Pécset” Irem Kertjének.

Mi tehet minket igazán pécsivé? – ezt a kérdést pedig már a szomszédos Janus Pannonius Múzeum legújabb állandó kiállítása, A hely szelleme – Genius Loci tárlat veti fel, ahol az egyik termet a kurátorok Irem Kertjének nevezték el. Több se kellett a vendéglátós csapatnak, minden adott volt az Irem Kertje elnevezéshez.

Török ízekre hangolva

Ahogy Felcser Dávid meséli, már a legelső ötleteléseken együttműködtek egy török gasztro-szakértővel, aki segített összeállítani a menüt. Ennek kibontásához persze idő kell, hiszen organikus módon, évszakról-évszakra növekednek-erősödnek, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi „melegítőkonyhás” struktúra előbb-utóbb melegkonyhássá válhat, ami a kínálat bővülését is magával hozza majd. Addig is kísérleteznek török ízekkel, ami leginkább a fűszerezésben ad teret a csapatnak. Fontosnak tartják, hogy olyan fogásokat is kínáljanak, amelyek akár a török hódoltság alatt is készülhettek. Így kerül például szezámpaszta helyett darált mazsola a humuszba, amitől édeskés ízű lesz a csicseriborsóból készült krém. Vagy például a pékáru-kínálatban is visszaköszön az oszmán beütés: simit-ből, azaz egy gyűrű alakú kenyérféléből is készülhet a szendvicsünk.

Ikonikus falat

A mazsola említésénél felidézzük korábbi beszélgetéseinket, amikor is a helyi alapanyagok kizárólagosságát elemeztük. Adódik a kérdés, miként alakul ez az Iremben? „Itt egy picit megengedőbbek vagyunk. Sőt, annak kell lennünk. Természetesen abszolút elsődleges a pécsiség, de ezúttal – mondjuk – kerülhet citromkarika a limonádéba, és olyan borászatokat is felveszünk az itallapra, akik nem a legszigorúbban vett bio-gazdálkodást valósítják meg, de helyiek” – tudjuk meg a koncepció részleteit.

Akik követik a Nappalis csapat történetét, azok egy ideje arra is figyelmesek lehettek, hogy amióta a Mandulás Workshop és Desszertet is ők üzemeltetik, süti-fronton szintet ugrottak. Ennek a fúziónak a legújabb darabja a Dzsámi formáját és színét megidéző máris ikonikus sütemény, a nemes egyszerűséggel csak Dzsáminak hívott torta – az erdei gyümölcsös krémes réteg és a tökmag-fehércsokoládé mousse találkozása a szintén tökmagos piskótán. Többet nem is árulunk el...

Realista számok

Itt, a Made in Pécs oldalain is többször írtunk már a vendéglátósok mindennapjairól, a tervezést megnehezítő kiszámíthatatlan gazdasági helyzetről. Ezt most sem kerültük meg, mert nem minden mousse és mazsola. Felcser Dávid ebben is mindig kendőzetlenül eligazít bennünket. Az új helynek nyilván hoznia kell a számokat is, de közben meg „türelmi” is a befektetés, mert akkor tud mélyebb gyökeret ereszteni egy-egy hely, ha természetes úton fejlődik és fokozatosan talál rá a közönségére. Így örökítheti tovább egy újabb generáció az Iremben, hogy milyen is az igazi pécsiség.



ételital
Teszteltük: Café Griff
 
ételital
Látkép a pult mögül
 
lokál
Portré: Dr. Vincze Orsolya