A város keksze
A város keksze
Müllner & Kálmán Content Lab / 2018-11-28 ételital
Fél éve már, hogy Pécsnek saját keksze is van, mi pedig nagyon drukkolunk, hogy egyszer a Pécsi Keksz is olyan híres legyen, mint a világ legkedveltebb ropogós finomságai. Éppen ezért fel is kutattuk, hogy mióta ropog, és honnan származik a világ minden táján rágcsált apró édesség, amit sokan még a tortáknál is jobban szeretnek.

A keksz szó egyes források szerint a német nyelvből került a magyarba. A német keks pedig az angol cakes szóból ferdült és vált gyűjtőfogalommá. A magyar nyelvben az Etimológiai szótár szerint először 1873-ban jelent meg. Kompolthy Tivadar: Tengeren és szárazföldön című művében egy jólelkű dromedár asszonyság „Megkínált kézi táskájából mindenkit cakessel, ananász-szal, banaán-nal". Persze van azért itt egy kis csavar, hiszen amit mi keksznek hívunk, az angolok biscuit-nek, a kétszer megsütve pedig a francia nyelvből származik. Hiszen a kekszek őshazájában, Angliában már a középkorban készült keksz, méghozzá valóban kétszer sütve, hiszen a pékek a kisült kenyeret előbb édesítették, majd visszatették a kemencébe, hogy ropogósra keményedjen, hogy aztán később az ötórai tea elmaradhatatlan társává váljon.

Alig telt el hét év a keksz szó magyar nyelvben való megjelenése után, és megnyílt az ország első kekszgyára, amit egy győrszigeti gőzmalomból alakítottak át. 1892-ben a gyár gazdát cserélt, Koestlin Lajos tulajdonába került, aki Ausztriából települt át Győrbe és hat vagonban hozta magával bregenzi gyárának összes gépét. A Koestlin Lajos és Tsai Rt. a századfordulón kezdte meg működését, kekszet, kétszersültet, ostyát és mézeskalácsot gyártott. Legrégebbi, ma is létező termékük az Albert keksz volt, amely nevét a legenda szerint Viktória brit királynő férjéről, Albert hercegről kapta. 1912-ben kezdték gyártani, miután Angliából korszerű gépeket, új recepteket és gyártási jogokat vásároltak.

A legendás győri Albert keksz megszületése óta eltelt 106 év és egy újabb ropogós édesség kezdte meg hódító útját, de most már Pécsett. Mi kezdetben a dobozra figyeltünk fel, a színén és a formáján akadt meg a tekintetünk. És a mintán, ami egy Zsolnay csempe mintázata. Először ajándékba vittük, aztán mi is ropogtatni kezdtük. Egyre-másra találkoztunk velük a pécsi gourmet lelőhelyeken. A mandulás, a narancsos vagy a csokis Pécsi Keksz észrevétlenül bekúszott a táskáinkba. Aztán megkerestük a gyártó céget, hogy megtudjuk, hogyan készül a Pécsi Keksz és mi kerül bele.

„Március 14-e a Pécsi Keksz születésnapja, hiszen aznap kaptuk meg a várostól a papírt a névhasználatról, de akkor még nem volt kész a dobozunk, így áprilisban indult meg az értékesítés. Azóta több mint száz üzletben kapható” – ezt már Varga Zsolt meséli, aki a más egyéb profillal is rendelkező cégen belül a kekszekért felel.

A korábban egy üdítőgyártó multinál és a vendéglátás egyéb területein is tapasztalatot szerzett szakember amolyan életforma-váltó, hiszen a multinacionális vállalati kultúra és kisebb szünet után döntötte el, hogy a termékfejlesztés felé mozdul, aztán a mozdulásból egyszer csak a keksz tervezgetésénél tartott akkori ügyfelével, későbbi üzleti partnerével.

A vállalkozás elindításához nemcsak az eszközök, hanem a számos engedély beszerzése is szükséges volt, majd ezután keresték meg a várost a névhasználat miatt. Természetesen a döntés előtt megfordultak a prototípusok a városházán is, látatlanban azért nem lehet „Pécsi” egy keksz sem.

Mint megtudjuk, nem a kakaós alaptészta receptúrájában, sokkal inkább a technikában, a készítés módjában rejlik a kézműves termék egyedisége, vagy ahogy Varga fogalmaz: a magic. Ami viszont nincs bennük, azok a mesterséges aromák, a színezékek és a tartósítószerek. Épp az elmúlt hetekben készült el a 8 db-os kiszerelés mellett a 2 db-os is, így a jellegzetes téglalap mellett a négyzetalakú dobozt is megtalálják már a vásárlók az üzletek polcain.

Kihasználjuk a pillanatnyi szünetet és spontán kívánságlistával hozakodtunk elő, egymásra licitálva érdeklődünk fügés, áfonyás, vagy más aszalt gyümölcsös kiadás felől. Mint megtudjuk, ezekkel és még sok minden mással is kísérleteztek bőven, de itt meg is álltunk, minden üzletnek vannak titkai. A kihívás is adott, ami minden kézműves termék esetében hordoz rizikót: mindig és minden körülmények között egyforma minőséget produkálni. Egy pillanatra megcsap bennünket a nosztalgia: Vaníliás karika, Ötórai tea linzer, Zamat, Derby, sorolgatjuk, kinek melyik is volt az első az akkori kekszbirodalomban.

Nemcsak méretben, hanem ízekben is van még ötlete a Pécsi Kekszeseknek, jelenleg épp az egyik nagykereskedelmi lánc kezdi árusítani kekszeiket. Kíváncsiak várják, hogy vajon hogyan állja meg a helyét a termék.

 

zene
Friss pécsi megjelenések
 
film
Oppenheimer
 
film
A sziget szellemei