34 éve a Tettyén
34 éve a Tettyén
Müllner & Kálmán Content Lab / 2020-07-24 ételital
1986 óta a Maszler-család üzemelteti a város legendás vendéglőjét, a Tettyét. Szerintünk ez is színtiszta helyi érték.

Ritka a harminc évet is megérő gasztronómiai vállalkozás, hiszen a szektor minden egyes tünetét magán viseli a közelmúlt magyar (gazdaság)történelmének. Az ilyen szavak ugyan már finoman homályba vesznek, mint maszek, privatizáció, netán gebin, hiszen mára a többmillió Bt. és Kft. országa lettünk. Arról nem is beszélve, hogy mindeközben hány és hány „befektetői” hely nyílt a látványos és gyors sikerek reményében. 

A Maszler család a 80-as évek közepétől e díszletek között lavírozott és máig vezeti a Tettye vendéglőt, méghozzá úgy, hogy manapság már a második generáció igazgatja a napi munkamenetet, sőt, a harmadik is már a kapuk előtt. Maszler Szabolccsal, az egyik tulajdonossal és üzletvezetővel kezdtük a beszélgetést.

Vasárnap délelőtt, nyitás előtt érkezünk. „Végre újra teltház!” – kezdjük Maszler Szabolccsal a terasz egyik kockásterítős asztalánál. Csatlakozik hozzánk Zsárácz Gyula – ahogy a család emlegeti Gyuszi bá’ –, aki az elmúlt harminc évben pincérből főpincér, majd üzletvezető is lett. „Bármikor rá merjük hagyni a boltot” – mondja a tulajdonos bemutatás gyanánt. Ahogy az összeszokott párosoknál lenni szokott, rögvest el is indul a csipkelődés, és egy horvát–sváb meccsen találjuk magunkat.

1986-tól bérli a család a Tettyét vendéglőt. Addigra már bejárták a környéket: Orfűn, Abaligeten is megfordultak, kitanulták a szakmát, amikor pedig adódott a lehetőség, éltek vele. Képzeljük el a 90-es évek német egyesítése és a vasfüggöny leomlása körüli eufórikus, újrafelfedező hangulatot, amikor is a gyökereket keresve tömött buszokkal érkeznek a német vendégek, vagy komplett focicsapatok. „Januártól márciusig minden pénteken és szombaton bál volt” – idézi föl a korabeli hangulatot a főpincér. A Maszler szülők és a tágabb család is sváb falvakból származik, így adott volt a gasztronómiai hagyomány: az akkori étlapokon megtaláljuk a toros levest, a pejslit, a baboskáposztát, a töltöttest és a szalontüdőt. Ez az erős alap nyomokban ma is szerepel a kínálatban, de rugalmasan és óvatosan a Tettye csapata is változtatott a menün. „Erről mindig sokat beszélgetünk, hiszen évtizedes törzsvendégeink keresik a sváb klasszikusokat, ugyanakkor nyitottnak kell lennünk az újabb fogásokra is, és természetesen a kínálatban ma már többféle ételérzékenységre is reagálnunk kell” – mondja a tulajdonos. Amúgy ezek az összeülések a mai napig Józsi bácsinál, Maszler Józsefnél zajlanak, aki, ha már nem is jár be naponta, de az információk folyamatosan áramlanak hozzá. 

Nemcsak az alapító-tulajdonos két fia, Szabolcs és Róbert, hanem például a főpincér fia is a csapatot erősíti, és ahogy sorolják a rokoni szálakat a konyhától a vendégtérig, egy szerteágazó családfa rajzolódik ki. Arra a kérdésünkre, hogy mitől marad együtt ennyi évtizedig egy munkaközösség, Szabolcs rávágja: „A bizalomtól működik a csapatunk. És attól a jól eltalált távolságtól, amiben van helye annak, hogy megbeszéljük, ha valakinek gondja van, de mégis tudjuk, hol a helyünk. Az elvárásokra a megfelelés a válasz egymás között és a vendégek felé is”.

Ahogy az óvatos megújulásról kérdezzük Maszler Szabolcsot, hogyan próbált egy-egy ötletet megvalósítani, átvinni az előző generáción, a válasz egyszerű: „hosszan és kitartóan kellett képviselnem” – mondja mosolyogva. Így duplázódott meg az évek során a borlapon szerepelő tételek száma vagy gazdagodott a vegetáriánus és a vegán fogások kínálata.

A Tettyében nemcsak a vendéglősök, hanem a vendégek is generációról generációra adják át a hagyományt, és minden új hullám hozzátesz annyit, amennyi egymást alakítva a haladáshoz kell. Ahogy a főpincér mondja, az ő fejében is rengeteg arc, család és a hozzájuk tartozó asztal, kedvenc fogások és szokások sorjáznak – ezt csak az évtizedes tapasztalat hozza meg, gondoljuk mi hozzá.

zene
30Y
 
súgó
Bostoni Ifjúsági Filharmonikus Zenekar
 
lokál
Portré: Nagy István