Pécsi zene – A siker titkának nyomában
Pécsi zene – A siker titkának nyomában
szerk / 2015-03-06 zene
Elvitathatatlan tény, hogy pécsi zenekarok tarolják le manapság a magyar könnyűzenét. Országszerte teltházzal fut jelenleg a Punnany Massif, a 30Y, a Kiscsillag és a Halott Pénz is. Régebben pedig a Kispál és a Borz vitte messze földre Pécs hírnevét. Nincs az országban még egy olyan vidéki város, ami ilyen számban termelné ki magából a jobbnál-jobb zenekarokat. Mi ennek a titka? Pécsett tényleg van valami a levegőben? Februári számunkban erre keressük a választ. Az említett zenekarokon kívül megszólal a témában néhány fesztiválszervező is, velük együtt próbáljuk megfejteni a „nagy pécsi könnyűzenei rejtélyt”. Nem mellesleg pedig összeszedtük a városban jelenleg működő aktív zenekarokat is, adatbankba rendeztük őket, hogy elképedjen a világ attól, hogy mennyi együttes van manapság a városban. Nem nagy bátorság kijelenteni, hogy szerintünk ennyi zenekar sehol nem működik ma egyik vidéki városban sem.

Beck Zaza (30Y)

Személyes dolgokat mondanék, ha nem bánjátok. Ajkáról megérkezem az 1990-es évek végi Pécsre – és ne érts félre, ezzel nem Ajkát akarom leszólni, mert arról is volna mit. Nade: TV-torony partykba csöppenni, meg Remeterét, IH… A pécsi electro színtér olyan erősnek tűnt, mintha legalábbis Berlinben lennék. Aztán ott volt a Dante körüli eklektikus zenei szcéna, hadd nevezzem úgy, ahogy akkor is, a Kekóék. Persze a rendes pécsi már kiabálja a hiányosságokat, hogy „hé, a Burzsoát még nem is említetted”, meg hogy „öreg, csak a Maciék a Casioval megérdemelnének egy külön ívet”, és „az Öregek Otthona, a Singas, az neked smafu?" Amúgy elég csak körbemenni a városban: Decibel, Bőrgyár, Olympia, garázssor, minden telis-tele zenekarokkal, a zsíros hajú altertől a halálfejes metálig. Szóval tényleg, legyen az itt a lényeg ebből, hogy Pécsnek olyan a zene, mint Riónak Jézus, vagy Kulusuknak a sarki fény. Nem kell ezt túlgondolni. Minden városnak megvan a maga heppje. Mondjuk azt nem bánom, hogy Pécsnek éppen ez.

Marsalkó Dávid (Halott Pénz)

Amikor a buszunkkal begurulunk egy városba, ahol fellépünk este, sokszor előkerül a kérdés: tudtok helyi zenekarokat? Legyünk bárhol, találjunk bármennyi zenekart a fejünkben, mindig ráeszmélünk, hogy Pécs ezen a fronton mennyire erős. Valahogy tényleg van itt valami a levegőben, ez nem lehet véletlen, hogy ennyi országosan ismert és elismert zenekar, előadó köthető a városhoz. Mega Sound System, Kispál és a Borz, 30Y, HétköznaPICSAalódások, Burzsoá Nyugdíjasok, Punnany Massif, Junkie Jack Flash - csak pár név a markánsan Pécshez köthető zenekarok listáján. Személy szerint úgy érzem, a „közelség”, az egymásra hatás, egyfajta nyitottság lehet a kulcs. Látod, hogy a srácnak a szomszéd utcából sikerülhet, akkor talán neked is. A zenészek, idősebbek/fiatalok közötti közvetlenség, az egymás segítése mind jellemző a pécsi zenészekre, és valahogy a városban is fellelhető valami nyitottság, ami által mindig élen jár a város zenei fronton. Persze a másik oldal is fontos, az, hogy a pécsi közönség nagyon jó közönség. Sokat látott, tapasztalt és szeretik a zenét. Ha itt tudsz bizonyítani, ha itt elfogad a közönség, akkor bárhol az országban sikeres tudsz lenni.

Felcser Máté (Punnany Massif)

Pécsnek olyan a hangulata, ami visszaadhatatlan. Az én pécsiségem is ott derül ki, hogy három nap után már rohanok haza Budapestről, és ha hazaérek, érzem, hogy együtt lélegzem valamivel. Itt nincs az a kivagyiság, ami a fővárosra annyira jellemző, és sokkal őszintébbek az emberek egymással, ami szintén hatalmas erő.

Sok budapesti barátom mondja azt, hogy azt veszi észre, hogy Pécsen mindenki nagyon ráér – ez egyébként a kiadványainkon is meglátszik, mert mindig mindennel csúszunk – és itt sosem problémáznak különösebben semmin az emberek. A Punnany-féle pozitív életérzés konkrétan ebből táplálkozik. 
Pécsen a humorban is van valami, a cinizmus humorában, ami tud annyira közvetlen lenni, hogy tényleg odavág. Olasz haverjaink például nem tudták eltűrni ezt a nálunk alapvetően működő helyi szurkát, ezt az ős-pécsi cinizmust.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a fiatal pécsi zenekarok előtt már volt egy kitaposott út. Korábban a Kispál és a Borz, a mi esetünkben pedig a 30Y járta ezt le.

És nem utolsó sorban, a városban kézzelfogható a kultúra úton-útfélen. Emlékezzünk csak arra, hogy például a Dantéban kezdtünk el inni, a világ legnagyobb Csontváry-tárlatának az aljában. Mi ez, ha nem a kultúra közelsége?

Lovasi András (Kiscsillag)

Ha belegondolunk, a kilencvenes években nem csak Pécs volt az egyetlen vidéki zenésztenyészet – ott volt a Quimby Dunaújvárosból, a Tankcsapda Debrecenből, az Anima pedig Szombathelyről, tehát inkább magát a vidéket tekinteném meghatározónak a történetben. Pécsett szerintem mindig is volt egyfajta felhajtóerő Budapest felé, abban az értelemben, hogy elindultak innen a tökös fiatal zenészek azzal a határozott gondolattal, hogy „jobb vagyok nálatok”, és többnyire sikerrel jártak. Lehet, hogy ez a fajta elkötelezettség és kitartás az egyik fő tulajdonsága a vidéki muzsikusoknak. Örvendetes Pécsnek ez a zenei mítosza, de ha kicsit komolyabban tekintünk rá, akkor az sem árt, ha a közeg, amiben ezek a fiatal zenekarok elindulnak és léteznek, ne legyen fertőzött a fals információktól és lehúzó emberektől. Az egyetemi élet is nagy segítője a zenekaroknak, valamint szerintem a pécsi zenészképzés is fenntartja ennek a közegnek a folyamatos frissülését és újratermelődését a városból kiköltöző pozitív erők ellenére is.

Gerendai Károly (Sziget)

Pécsett van néhány olyan dolog, amik egymással összejátszanak és erősítik egymást.  Az első mindenképpen a Kispál és a Borz, hiszen ők voltak az elsők, akik Pécsről befutottak. Akkoriban még teljesen mások voltak a lehetőségek, ezért ez a zenekar hosszú idő alatt, a ranglétrát végigjárva ért el országos népszerűséget. Az, hogy ők pécsiek voltak, egzotikumnak számított, mert abban az időben egyáltalán nem volt jellemző az, hogy egy vidéki zenekar befusson. A sikerükkel kinyitottak egy ajtót, amivel Pécs felé megnőtt az érdeklődés és a nyitottság, az emberek pedig elhitték, hogy Pécsről is születhetnek sztárok. Ezzel párhuzamosan pedig a pécsi fiatalok is elhitték, hogy ezt meg lehet csinálni. Abban a városban, ahol erre nincsenek jó példák, ott ez nem működik, de ahol már van egy jó példa, azt sokan próbálják követni. Ez szerintem mindenképpen inspirálja a helyi fiatalokat, hiszen látnak egy működő modellt, azt, hogy Pécsről igenis be lehet futni.

Nagyon fontos az is, hogy ahol van valamilyen helyi mozgás, helyi zenei élet, annak előfeltétele, hogy legyen hozzá helyi közönség. Ez Pécsen megvan, az ország sok pontján sajnos nincs meg, hiszen mások az anyagi lehetőségek, és nincsenek jó klubok sem, ahol fel lehet tűnni és egy kezdő zenekar meg tudja tenni az első lépéseket.

De mindezeken túl a legfontosabb a tehetség, e nélkül nem működik semmi sem.

Kálocz Tamás (Fishing on Orfű)

Pécs alapvetően egy jó hely, szép, nem túl nagy, közvetlenek az emberek, és van egy egyre jobban összetartó zenész, zenét kedvelő kör a városban. Olyan, mintha Pécs egy nagyon nagy falu lenne, mindenki tud mindenről, de ez jól is van így.

Nagyon örülök, hogy ezekkel a srácokkal jó a viszonyunk, és hogy végignézhettem, hogy hogyan lettek ők szinte a semmiből Magyarország talán legjobban működő zenekarai. Nagyon büszke is vagyok rájuk, és hiszem, hogy egy picit talán benne volt ebben az én kezem is, hiszen mi már akkor is meghívtuk őket fellépni, amikor nagyjából 20-30 ember nézte csak őket, közben meg más fesztiválokon nem is játszhattak.

Mi pont most csinálunk egy hobbizenekart, amiben olyan tagok vannak, akik ezekben a bandákban játszanak, és valami elképesztően jó dolog ezekkel a srácokkal együtt zenélni. Arról meg nem is beszélve, hogy nagyon jó emberek mindannyian. Szerintem nagyon fontos része ennek az egésznek a tisztelet, az, hogy az említett zenekarok nem irigykednek egymás sikerére, hanem inkább őszintén örülnek neki.

ételital
Külvárosi gasztró: Stétz Húsbolt
 
lokál
ÁTJÁRÓ 1. rész
 
súgó
Tolvaly-kulcs a Zsolnay-kódhoz