A Juniper Launches megalakulását megelőzte az Ivyz felbomlása. Hogyan élted meg ezt az időszakot és mi indított el arra, hogy új zenekart alapíts?

Lényegében megszabadultam egy nagy tehertől, de mivel zenekarban szocializálódtam, ezért nem tudok nem abban működni. Ott nemcsak egy történetnek lett vége, hanem egy korszaknak is, ami persze szuper volt! Ezt egyfajta tanulóidőnek éltem meg. Rájöttem, hogy a rákkenroll sémákat meguntam. Elkezdtem újra hangszereken játszani, kísérletezni, majd pedig a billentyűk ütögetéséből, meg a pengetésekből hamar olyan dalok formálódtak, amik már egy tök másik irányba kezdtek el mutatni, nem kellett nekem keresgélnem egy új irányt. De, mint mondtam, nem tudok nem zenekarban működni. És azt hiszem, nem is akarok.

Hogyan találtál rá a zenésztársaidra?

Bárcsak lenne erre egy jó sztorim, hogy egy kocsmában, kávézóban, utcazenélés közben vagy egy hirdetésben a faliújságon, de nincs ilyenem. Teljesen 21. századi módszerrel. A Beni meg a Kristóf – ők már régebb óta zenélnek együtt – kiírtak egy posztot, hogy szeretnének zenekart alapítani, társakat keresnek. Én meg jelentkeztem. Most, hogy így belegondolok, ez lényegében a modern faliújság, nem?

Első koncertetek az idei Made in Pécs Fesztiválon volt. Milyen volt a bemutatkozás?

Számítottunk arra, hogy lesznek emberek, mert elég jó idősávban játszhattunk, de, hogy nagyon őszinték legyünk, nem gondoltuk, hogy ilyen sokan lesznek kíváncsiak ránk. Minden koncert előtt van az emberben egy jófajta izgulás, pláne, ha az az első. Egy zenekar, amikor dalt ír, vagy legalábbis nálunk ez van, akkor azt hosszasan forgatja, gondozza a próbaterem falai között. Amikor először játszod el ezeket a dalokat a színpadon, akkor nem tudhatod, hogy milyen választ fogsz kapni a közönségtől. Ez az egyik izgalmas pontja a zenélésnek, hogy át tudod-e adni a dalt másoknak. Szerintünk sikerült megtörténnie, és ennek nagyon örültünk. Úgy mondanánk: a színpadon is jól működött az, amit Juniper Launchesnak hívunk.

Mi történt veletek azóta, hogyan telt az elmúlt fél év?

Még februárban elmentünk a KMDB Recordingshoz, hogy a Kevinnel (Kevin Malcom Blanc) rögzítsünk egy sessiont, itt Pécsett. Ez egy szuper kezdeményezés, egy szuper sráccal. Egyébként érdemes csekkolni a felületeit, mert több menő zenekar rögzített már, illetve fog is még rögzíteni nála. Aztán májusban megkeresett minket a Pécs on Stage csapata, hogy csináljunk egy minden óvintézkedést betartó, kültéri sessiont. Mivel addigra már lelkes követőik voltunk, ezért rögtön megbeszéltünk egy dátumot és elkezdtünk újra próbálni. Azóta pedig újra a próbateremben írjuk a dalokat.

Bármiféle hanghordozó megjelentetését tervezitek?

Elkezdtük forgatni a gondolatot, hogy idén csinálunk egy LP-t vagy EP-t. Van egy csomó ötletünk, kísérletezünk, tele vagyunk alkotási vággyal és rengeteg mondanivalónk van. Szóval lemez, az biztosan lesz.

A járványhelyzet miatt nehéz a kérdés, de mégis, mik a nyári terveitek?

Egészen biztos, hogy a nyarat a próbateremben, a dalokban való elmélyüléssel, és azok megírásával fogjuk tölteni, hogy amikor legközelebb színpadra állunk, akkor valami újat és nagyszerűt tudjunk mutatni.