Plakátjait több nívós nemzetközi kiállításra válogatták be, mint például a Tranavai Poster Triennáléra, ahová 4800 plakát közül került be a munkája. Idén pedig 10.000 plakát közül került be a legjobb 100 közé a perui Design Biennáléra. Ezt kevesen mondhatják el magukról 23 évesen. Az alkalmazott művészet mellett foglalkozik képzőművészettel is. Saját maga így fogalmaz: „A képző- és az alkalmazott művészet aranymetszésében szeretnék újjászületni, giccsek nélkül. Amit még fontosnak tartok a képzőművészeti és az alkalmazott művészeti megoldások használatán túl, az a másik furcsa ellentmondás bennem, hogy a minimalista, visszafogott, letisztult megoldások mellett a túlzó, groteszk, illusztratív, sötét grafikákat részesítem előnyben. Mit mondhatnék, szeretem a végleteket.” Olyan dolgok létrehozásában szeret gondolkodni, amik komplexen, az utolsó kis részletig összekapcsolódnak valahol, mint pl. a Fekete Normalitás (Fehér Miklós regénye) című munkája, amit 2016-ban, kezdő grafikusként illusztrált, és a Vajdasági Szép Könyv díját érdemelte ki abban az évben. Ebben a regényben talán jól nyomon követhető az a rendszer, amit szeret: a szimbólumközpontú, morbid, fekete világ. Munkáiban – főleg az illusztrációkban – inkább ezekre a szimbólumokra építkezik.

A vajdasági Híd Kör Art Egyesület 2016-ban meghívta az újonnan alakult képzőművészeti csoport tagjai közé, ahol azóta is részt vesz csoportos kiállításokon. Állandó résztvevője továbbá a Zentai művésztelepnek.