Az önéletrajzi ihletésű, tehát a saját történetre részlegesen vagy teljesen támaszkodó regények erősen megszaporodtak világszerte és a magyar prózában is. Ha csak a 2024-es könyveket nézzük, nagy feltűnést keltett Biró Zsombor Aurél Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című kisregénye, Kemény Lili Nem című önéletrajzi prózája és Szűcs Teri Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia című esszéregénye. A sor bővíthető Görcsi Péter Várni a 29-esre című regényével vagy Grecsó Krisztián legújabb művével, az Apám üzenttel.
A nemzetközi színtéren a 2010-es években robbant be a norvég Karl Ove Knausgård Harcom című hatrészes regényfolyama, de a 2022-es Nobel-díjas, a francia Annie Ernaux munkássága is jellemezhető önéletrajziként. A chilei irodalom fenegyerekeként számontartott Roberto Bolaño vagy az amerikai Ben Lerner művei kapcsán mind elmondhatók, hogy valóságos és fiktív elemeket kevernek – újabban szokás ezt a szövegtípust nagyvonalúan autofikciónak nevezni.
A Bertók-pódium márciusi rendezvényének célkitűzése, hogy körüljárja és bemutassa ennek az írásmódnak a sajátosságait. Hogyan viszonyulnak a legfrissebb magyar művek az őket néhány évvel megelőző kortárs világirodalmi tendenciákhoz? Valóban az elmúlt évek fellángolásáról van-e szó? Mi a helyzet például az olyan elődök, mint Kertész Imre, Nádas Péter, Esterházy Péter, Garaczi László munkásságával? A tematikusan és elbeszélői stratégiákat tekintve is meglehetősen különböző művek valóban egy kalap alá vehetők-e? Túllépve a prózán: vajon mi lehet az oka, hogy a lírában is hasonló, az alanyiság kérdéseit vagy a lírai és a szerzői én megkülönböztetését provokáló jelenségek figyelhetők meg? És túllépve az irodalomtörténeten: vajon mi lehet az oka annak, hogy az írók-költők egyre inkább magukról akarnak beszélni, a saját történetüket akarják megírni, és a közönség láthatóan kitünteti a figyelmével ezeket a műveket?
Akik segítenek a téma megtárgyalásában: Bárány Tibor filozófus, kritikus, a BME oktatója; Böhm Gábor irodalomtörténész, a PTE oktatója és Zsembery Borbála író, kritikus. A kérdező: Mohácsi Balázs kritikus, irodalomtörténész, a Bertók-pódium házigazdája.
Időpont: 2025. március 27., 18:00
Helyszín: Reggeli (Király utca 23–25.)