Hair
Hair
/ 2015-07-06 súgó
Július 17-18-án mutatják be Pécsett a Káptalan utcai Szabadtéri Színpadon a legendás Hair című musicalt Mohácsi János rendezésében. Vele beszélgettünk.

Milyen érzései vannak az idei POSzT-tal kapcsolatban? Érinti még ez a kérdés? (Mohácsi János darabját, az E föld befogad címűt versenyprogramon kívül játszották, miután az Örkény Színház visszalépett a versenytől - szerk.)

Nem fogok belehalni. Ahogy tudomásul vesszük, hogy a dolgok elmúlnak, tudomásul vehettük, hogy az Országos Színházi Találkozó is elmúlt, mint esemény.

Hogyan lehetne ön szerint újra súlyt adni ennek a fesztiválnak?

Úgy, hogy aki abban a pozícióban van, hogy megszállta a színházi szakmát, az hajlandó kommunikálni a többiekkel, és leülni velük azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet egy színházi fesztivált megcsinálni. Nagyon széleskörű szakmai konszenzusra kell jutni, és nem einstandolni a rendezvényt.

A Hairrel kapcsolatosan miért a Broadway-musical volt a kiindulási alap? Azt nyilatkozta, Milos Forman filmje messze áll öntől.

Minden messze áll tőlem. Musicalt életemben először csináltam, annyi közöm volt hozzá, hogy a Hair zenéjét gyakorlatilag leesztergáltam a lemezjátszón, mikor megkaptam anyáméktól 1970-71 körül. A filmet nem szerettem, mert túl derűs és megbocsátó képet fest arról, ami ellen készült. A zenéje viszont olyan, ami túlélte magát a musicalt is. Ami pedig leegyszerűsítette a helyzetet, hogy a musical jogait kaptuk meg, nem a filmét, így abból semmit sem használhattunk.

Miről szólhat nekünk itt és most a Hair?

Ez olyan, mint hogy miről szól itt és most az Antigoné, ha nincsenek temetetlen halottak? De ha jobban belegondolunk, a beszélgetés elején föltett kérdés is arról szól, hogy vannak temetetlen halottak. A Hair a szabadság kérdését feszegeti, de nem elég nyíltan és konkrétan. Benne van, hogy hogyan harap bele az állam a polgárok életébe, hogyan dönt helyettük, és hogyan van az állampolgároknak igénye arra, hogy ez így legyen.

A Hairhez új szövegek is készültek, a dalszövegeket Závada Péter készítette.

Új szöveget szerettem volna, mert az eredeti nem érthető, ráadásul érdekes költészeti módban készült, némelyik olyan, mintha vasvillával belenyúltak volna egy szótárba, és onnan kicsapták volna a szövegkönyvbe azt, ami beleakadt, szabad asszociációs módszerrel. De ki lehet hámozgatni a szándékot, és az nekem elég volt. Péter amúgy nagyon jó dalszövegeket írt.

Hogyan sikerült a pesti bemutató?

Azt mondják, jól. De ez nem biztos, a legfontosabb viszont az, hogy nem fogjuk szégyellni. Amit bele tudtunk tenni, az benne is van.

film
Mozinet Filmnapok
 
lokál
A zöld 50 árnyalata – Zöld Pécs A-tól Z-ig
 
súgó
Randevú Rómában