Hogyan készültél az iskolakezdésre? Nagy volt benned a várakozás? 

Úgy emlékszem, vártam, hogy iskolás legyek. Az, hogy valaki tud írni, olvasni, iszonyú menőnek tűnt számomra. Van egy bátyám, aki egy évvel idősebb nálam (Iványi Szabolcs, a Punnany Massif gitárosa – a szerk.), neki köszönhetően már volt rálátásom a sulikra, mind az általánosra, később pedig a gimire is.

Melyik általános iskolába jártál?

A Belvárosiba. A reál tantárgyak nem voltak a kedvenceim, de anyukám matektanár, úgyhogy könnyen ki tudta bogozni, amit elsőre nem sikerült megértenem. Ami viszont mindig jobban feküdt, a humán tárgyak: legjobban a rajzot és az irodalmat szerettem. Piroska néni, a rajztanárom még anyukámat is tanította, bölcs, lelkes, hiteles pedagógus volt.

Középiskolába hova jártál?

A Leőweybe, német tagozatra, egyszerűen csak azért, hogy a nyelvet jól megtanuljam.

Voltak kedvenc tanáraid? 

Mindig is nagyon szerettem a rajzot, itt Odrobina Tamás iszonyú jó fej tanár volt. Szerintem letojta, hogy mi a tanterv, szabadon tanított, nagyobb ablakot nyitott nekünk, inkább összművészet óra volt, mint szimpla rajzóra. Például amikor meghalt Frank Zappa, csak ezzel foglalkoztunk egy hétig. Nem csak a képzőművészetről, hanem a művészeti ágakról is átfogóan tanított, a kortársakat sem kihagyva.

Zalay Szabolcs, a Leőwey mostani igazgatója irodalomtanárom volt, szerintem pályájának egy csúcspontja volt az, amikor kezdő tanárként minket tanított. Neki köszönhetjük, hogy volt egy irodalmi-színjátszó kör, a Labirintus, ami neve ellenére pont egy fontos útjelző volt többünknek. Egy útkereső, alteros csaj voltam, és ez a közeg egy nagyszerű műhely volt. 

Vannak olyan iskolai kapcsolataid, melyek mind a mai napig megvannak? 

Zeller Judittal (a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára – a szerk.) általános iskolában és gimiben is osztálytársak voltunk, ő a legrégebbi és máig egyik legjobb barátnőm. A Labirintusnak köszönhetem Kulcsár Gabival és Vesztl Zsófival való kapcsolatot is, így négyen ma is nagyon erős baráti kört alkotunk.

Menzára jártál? 

A mai napig érthetetlen számomra, hogy miért nem mehettem az osztálytársaimmal a központi menzára. Ehelyett a Nagy Lajos fiúkollégiumába és a Pollack szakközépiskola fiúkollégiumába jártam menzára. Borzasztó volt úgy enni, hogy te vagy az egyetlen lány a teremben, és mindenki téged néz.   

A ballagásaidról milyen emlékeid vannak?

Az általános iskolás ballagásunk érdekes volt. Melinda néni, az osztályfőnökünk kitalálta, hogy legyünk elegáns hölgyesen csinosak, és a Király utcai kalapboltból szereztünk be fehér színű szalmakalapokat, ám a ballagáskor éppen nagy szél volt, ezért abból az elképzelésből, hogy mi pedáns eleganciával vonulunk, az lett, hogy mindenki összevissza kapkodott a repülő kalapjáért. A gimnáziumi ballagáskor viszont az éreztem, hogy ez egy egész tömbnyi gyerekkor elengedése lesz, szuper osztályközösségünk volt, Weigert József osztályfőnökünknek is köszönhetően – nehéz volt az elválás.