Mikor és miért költözött külföldre?

1991-ben költöztem Olaszországba. 1990-ben, amikor végre szabadon lehetett utazni Európa nyugati felébe is, két eszperantista barátnőmmel szerveztünk egy öthetes olaszországi körutat, ami nagy hatással volt ránk. Ez egy olyan időszaka volt az életemnek, amikor mindenképpen váltani szerettem volna és jól jött az a lehetőség, amikor 1991 elején ketten visszatértünk idénymunkát végezni Udinébe. Amikor pár hónap elteltével ennek a munkának vége lett, egy nehezebb időszak következett, szállodában voltam szobalány, takarítottam, vasaltam családoknál, röplapokat terjesztettem. Végül két évnyi mindenféle munka után visszatértem eredeti szakmámhoz és egy márkás ruhákat áruló butiknak dolgoztam sok éven át, mint varrónő. Közben olyan jól elsajátítottam az olasz nyelvet, hogy 4-5 évig fordítottam és tolmácsoltam is.

Mikor döntötte el, hogy visszatér Magyarországra? Miért éppen Orfűn kötött ki? 

Két oka is volt, hogy 2014- ben visszatértem Magyarországra. Egyrészt a szüleim nagyon megöregedtek és segítségre volt szükségük, amit a távolból nem tudtam volna megoldani, másrészt úgy éreztem, hogy újra váltani kell. A varrás egyre nehezebben ment és egy válás után nem láttam esélyt arra, hogy saját lakásom legyen. Azért költöztem Orfűre, mert időközben a szüleim eladták a pécsi házukat és Orfűn telepedtek le. Nekem is tetszett a hely, úgyhogy a ház kibővítésével nekem is lett egy külön lakásom.

Mi indította el azon az úton, hogy gazdálkodjon?

Orfűn nem sok munkalehetőség van, a természeti környezet azonban nagyon változatos és bővelkedik gyógynövényekben, bogyós gyümölcsökben, amikkel én mindig is szerettem foglalkozni hobbi szinten. A családom vendégház kiadással is foglalkozott, ahová én is besegítettem és e mellé, mint kiegészítő foglalkozás, őstermelő és azon belül kistermelő lettem. A házhoz tartozó kert nem túl nagy, a megtermelt zöldségből és gyümölcsből a felesleget feldolgozom és eladom, ezenkívül a fő profilom a medvehagyma gyűjtése és feldolgozása (medvehagyma krém, medvehagyma virágbimbó savanyítva, medvehagyma termése savanyítva), valamint bogyós gyümölcsök, mint a szeder, húsos som, fekete bodza, kökény, galagonya, csipkebogyó felhasználása lekvárnak, savanyúságnak.

Mivel ad önnek többet a vidéki, gazdálkodó lét, mint a városi élet? 

A lehetőség adott volt, hogy a város helyett vidéken éljek. Nagyon értékelem a vidék nyugodt atmoszféráját, a tiszta levegőt, a csendet és azt, hogy egészséges, magam termelte, gyűjtötte ételeket ehetek. Fontos még számomra, hogy szép helyeken nagyokat túrázhatok, hiszen kilépve a házból ott az erdő, a tavak.

Ha valaki fontolgatja, hogy vált városból vidékre, irodából termőföldre, milyen tanácsokat adna neki?

A legfontosabb, hogy világos elképzelései legyenek. Ha lehetősége és kedve van, akár gazdálkodásból is megélhet, bár nem árt egy rendszeres alapjövedelem, találékonyság és alkalmazkodási készség. De elsősorban szeretni kell a természet közelségét és értékelni mindazt, amit nyújt.