Ifj. Csonka Pált nem Pécsett, hanem Pozsonyban értük utol, ahol épp egy nemzetközi szakmai konferencián vett részt munkatársaival, ahol a fogyatékkal élő fiatalok munkaerőpiaci helyzetével foglalkoztak. „A Máltai Szeretetszolgálatnak több olyan projektje van, amelyben fogyatékkal élőket foglalkoztatnak. Példának okáért Pécsett nemrég nyílt egy olyan elektronikai eszközkezelő üzem, ahol 20 megváltozott munkaképességű, mozgássérült vagy egészségügyi problémákkal küzdő munkakereső kaphatott hosszú távú álláslehetőséget. Többek között ilyen jó gyakorlatokat mutattuk be a konferencián” – magyarázza ifj. Csonka Pál, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-dunántúli régióvezetője. A biológusmérnökként környezetvédelemmel foglalkozó ifj. Csonka Pál felesége révén került kapcsolatba a Máltai Szeretetszolgálattal. „1998-ban költöztünk vissza Pécsre Budapestről. Én tervezőmérnökként kezdtem dolgozni, feleségem Katalin pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fogyatékkal élők nappali intézményének lett a vezetője. Én általa vonódtam be a Szeretetszolgálat munkájába önkéntesként. Pályázatírásban, forrásteremtésben, nemzetközi projektekben kezdtem el segíteni, majd két éve Dr. Nagy Ibolya, az akkori csoportvezető nekem adta át a stafétát, így én lettem a pécsi csoport vezetője, később a régió megbízott vezetője is” – meséli. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy keresztény alapokon nyugvó, 900 éves szervezet, a Máltai Rend magyarországi karitatív szervezete, amely alapítása óta ugyanazon credo szerint dolgozik a vezető szerint: a hit védelme, és a rászorulók megsegítése a céljuk. ifj. Csonka Pál nap, mint nap szembesül a régió – Baranya, Tolna és Somogy – leszakadó, periférián lévő területeinek problémáival, ahol összesen 18 önkéntes csoportjuk, 13 szociális, egészségügyi és oktatási intézményük, és több modellprogramjuk működik. „A mi régiónkban találhatók olyan területek, mint az Ormánság, ahol számos faluban 100%-os a munkanélküliség, vagy 100%-os a roma lakosság aránya. Tolna megyében szintén olyan falvakkal találkozhatunk, amelyek komoly problémákkal küzdenek.”

A legnagyobb önkéntes csoport a régióban Pécsett található több mint 130 máltai taggal, és legalább ugyanannyi alkalmi segítő dolgozik velük – családtagok, rokonok, barátok, akik például karácsonykor segítenek ételt osztani vagy adománygyűjtő kampányokban részt vesznek.

A Máltai Szeretetszolgálat regionális vezetője munkája során gyakran szembesül a diszkriminációval, előítéletességgel, megbélyegzéssel. „A többségi társadalom sokszor előítéletesen gondolkodik, „megvan a véleményük” a hajléktalanokról, a mélyszegénységben élőkről. Nekünk a Máltai Szeretetszolgálatnál nem csak az a dolgunk, hogy a rászorulóknak közvetlen segítséget nyújtsunk, hanem nagyon fontos a társadalom érzékenyítése is: az elfogadást, segítségnyújtást tanítani is lehet.” – vallja. „Példaként szeretném említeni a „Két órát az életedből!” című projektünket, amely 2010-ben évekkel megelőzte az érettségizőknek most már törvényileg kötelező közösségi szolgálatot. 500 pécsi, elitgimnáziumban tanuló diákot vontunk be a projektbe, és szembesítettük őket a mélyszegénységben élők sorsával, például a György-telepen élőkével. Egy osztályfőnöki óra keretében beszélgettünk többek között arról, elég-e a családi pótlék arra, hogy egy többgyerekes család megéljen belőle, hiszen ez a többségi társadalom egyik elkoptatott közhelye. Kiszámoltuk, hogy a gimnáziumban tanuló diák mennyit költ hamburgerre, mozijegyre vagy szemceruzára, és kiderült, hogy ez az életszínvonal a családi pótlékkal köszönőviszonyban sincs. Mivel a gyerekek nagyon fogékonyak, egy néhány órás foglalkozás után a megkérdezettek többsége jelentkezett segítőnek, ahol a telepen élő gyerekekkel játszottak, foglalkoztak. Miután pedig otthon elmesélték, mi történt velük, sok családban akadt egy-egy kinőtt cipő, vagy nem használt kabát, amelyet behoztak a Máltába.”

„A karácsony kiemelt időszak a szervezet életében, nagyon intenzív időszak ez az önkénteseinknek. Ott leszünk a Pécsi Adventen, ahol adománygyűjtő sátorban leszünk elérhetők. Aki támogatja a szervezetünket, az kisebb adományért képeslapot, nagyobbért kerámiából készült gyertyatartót, szélcsengőt kap ajándékba. Ezeket a közösségi munkában nálunk dolgozó diákok a fogyatékkal élő gondozottainkkal, és munkatársainkkal együtt készítik. Az így befolyó adományokból többek között minden évben 160 hajléktalannak szervezünk egy igazi karácsonyi, ünnepi ebédet töltött káposztával, töltött csirkével, vagy amilyen „menüt” kérnek, a belvárosban található nappali melegedőnkben.” Emellett, mivel közeleg a tél, hideg van, korán sötétedik, a hajléktalanoknak ez egy különösen nehéz időszak.

„Karácsonykor sok olyan család van, akinek nem telik ajándékra. Ha a család bevétele az élelemre sem elég, nem engedhetik meg magunknak a drága ajándékokat. Évről évre 600, ajándékkal teli cipősdobozzal igyekszünk ezt pótolni. Ennek nagy divatja van már, ami nagyon jó, hiszen azt mutatja, hogy egyre több szervezet ismeri fel a saját társadalmi felelősségét és képességét a segítségnyújtásra.”