Portré: Nagy Ervin
Portré: Nagy Ervin
Kónya Mónika / 2024-03-18 lokál
Egy szenvedélyes, elkötelezett tájvédelmi szakember, aki azért dolgozik, hogy Pécs zöldfelületei fenntarthatóak legyenek, és hogy minél jobban őrizzük, vigyázzuk zöld vagyonunkat. Nagy Ervin, Pécs főkertésze számos városi feladatért felel, de ezek mellett arra is jut ideje, hogy a környezeti tudatosságot formálja Treemail nevű szakmai blogján.

Beszélgetésünk elején közösen próbáljuk megfejteni, hogyan is kötött ki ezen a pályán: „A barcsi gimnáziumban jól ment a sport és azért, hogy részt vehessek egy bizonyos versenyen, az érettségi után maradtam vízgazdász technikus képzésen. Ekkor kezdett érdekelni a természeti és épített környezet formálása. Majd jelentkeztem a Corvinusra, ahol tájvédelemmel és tájrehabilitációval foglalkoztam, onnan pedig szinte egyenes út vezetett a városi szerepvállaláshoz.”

2008 táján egy bólyi faiskolából érkezett az önkormányzati szférába, később a Biokomnál kapta meg a főkertészi címet. „A klasszikus feladatokat, mint a fa- és cserjefelületek ápolását, a fűnyírást már a fenntartási részleg végzi. A főkertészeti csoport elsősorban engedélyek, szakvélemények kiadásával foglalkozik. Az újonnan kialakuló zöldterületi szakfelügyelet pedig azt vizsgálja, hogy a közterületeket használó cégek, társaságok tevékenységük közben megfelelően vigyázzák-e a köztulajdonban lévő zöldfelületeket.”

Munkája során többször kell megosztó döntéseket hoznia: „Vannak olyan fasorok a városban, amelyeket egykor földalatti vezetékekre ültettek. Ha ezek a fák kiöregednek 40-50 éves távlatban és elvesszük onnan őket, de a vonatkozó szabályok miatt nem ültethetünk újakat, akkor a lakosság azt sokszor nem érti.” A méhlegelőként kezelt területek kapcsán is előfordulnak félreértések: „Ezek a területek a növényi fajok sokféleségének köszönhetően önfenntartó, stabil rendszerekként funkcionálnak a városon belül, és nem igényelnek évi 2-3 beavatkozásnál többet.”

A klímaváltozás okán, az új fajok telepítésénél a mediterrán, sőt félsivatagi vidékekről származó fajokat támogatja a honos, de városi környezetben sérülékenyekkel szemben. Gondoljunk csak a Jókai téri liliomfákra vagy az örökzöld tölgyekre a Ferencesek utcáján. „Az egzóták jobban tolerálják a környezeti hatásokat. Jól érzik magukat nálunk, fejlődnek, egészségesek, nem igényelnek plusz üzemeltetési feladatokat.” Ez az elv az évelőágyaknál is fontos: „A rozmaringok, levendulák, különböző zsályák egy biológiailag aktív és esztétikus felületet alkotnak a Nagy Imre és a Malomvölgyi út kereszteződésében, amit ráadásul alig-alig kell gondozni.”

Otthoni kertjeink és udvaraink tervezéséhez is hasonló és egyszerű tanácsot kapunk: „Olyan növényeket ültessünk, amelyek jól érzik magukat anélkül, hogy bármit kellene velük tenni. Ugyanez igaz a gyümölcsökre is: a fenntartásmenteseket válasszuk; a strapás alma és körte helyett például a fügét, gránátalmát vagy a lótuszszilvát.”

A tervezésen túl, a tavasz közeledtével (a cikk február közepén készült – a szerk.) a városüzemeltetésnek is extra feladatai vannak: „Legfontosabb ilyenkor a tápanyagutánpótlás. Éves szinten 2-3 ezer tonna levelet és egyéb zöldhulladékot viszünk ki a városból. Jelenleg ennek a komposztanyagnak a visszatermelése zajlik. Ezen kívül ápolási feladatokat végzünk, a fákon képződött sebek ilyenkor gyógyulnak a legkönnyebben; a fakoronák pedig jól átláthatóak. Ugyancsak aktuális a virágágyak rendezése az érkező tulipán- és árvácskadíszek előtt.”

A faápolás szakértelmet kíván, Ervin több kollégájával együtt végzi az Agrártudományi Egyetem faápoló-favizsgáló szakmérnöki képzését: „Az idős fák ápolása egy perspektíva számunkra, de csak akkor, ha közben olyan fajokat hozunk be, amelyekről tudjuk, hogy jól működnek és nem feltétlen szorulnak beavatkozásra.”

Mindeközben egy nagyszabású városi projektben is részt vesz: felmérik és egy közös adatbázisban rögzítik Pécs teljes zöldvagyonát. Ez Pécs viszonylatában mintegy 40-60 ezer fát és egyéb zöldterületi elemeket jelent. „A városi feladatokon kívül nagyon fontos számomra a Treemail blogon képviselt környezeti tudatformálás, a hazai kertkultúra terjesztése, és a fiatal generáció figyelmének felhívása az ügy fontosságára. Meggyőződésem, hogy egyre nagyobb szerepe lesz a jó életminőségnek és a minőségi természeti környezetnek. Ebben látom a kertkultúra jelentőségét, és erre igyekszünk a magunk módszereivel felhívni a figyelmet. Ez és a felügyeleti munkák bőven adnak nekem elfoglaltságot az elkövetkező néhány évben.”

lokál
Sarlós Endre és a mecseki láthatatlanok
 
ételital
Pécsili
 
lokál
Ingyenes karriertanácsadás a PTE-n