n
HU | EN
made in pécs
b c d j k
Pécsi nőtörténet
Papp András / 2018.03.14.lokál
A pécsi nők történetével egy nagyszerű blog és egy hozzá tartozó Facebook-oldal foglalkozik. Árvai Tünde történész szerkeszti ezeket az oldalakat, melyek rengeteg hasznos tudást adnak az elmúlt évtizedek/évszázadok pécsi nőiről. Vele beszélgettünk.  

Mi inspirálta, hogy kiemelt figyelmet fordítson a pécsi nők történetére?

Személyes érdeklődésem és kutatói kíváncsiságom találkozott azzal a felismeréssel, hogy korábban még senki sem foglalkozott ilyen mélységben a pécsi nők históriájával. Jobban megismerve a helytörténeti szakirodalmat kiderült, hogy a női teljesítmények kevéssé láthatóak, holott adott esetben hosszú távon hatással voltak Pécs város mindennapjaira. Időszerű volt megtenni az első lépéseket annak érdekében, hogy ezek a teljesítmények méltó helyre kerüljenek a várostörténeti emlékezetben.

A blogon és a Facebook-oldalon kívül 2016-ban megjelent Városanyák című könyve is. Meséljen ennek a kötetnek a születéséről és tartalmáról!

A pécsi nők történetére vonatkozó kutatásaimat 2007-ben kezdtem. Hogy fokozatosan rendszerezzem és közreadjam a fellelt információkat, 2012 áprilisában indítottam el tudományos-ismeretterjesztő blogomat Elfeledett pécsi nők nyomában címmel, majd 2013 novemberében a hozzá kapcsolódó Pécsi nőtörténet Facebook-oldalt. A Városanyák – Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből című kötetem 2016 februárjában jelent meg. A könyv egy színes svédasztal, melyről szemezgethetnek a laikus olvasók és a történész kollégák is. Szó esik benne például a nők munkaerőpiacon való megjelenéséről, érintve a házi cselédség és az üzletszerű kéjelgés ügyét. Kevéssé ismert epizódja a második világháború történetének a női önkéntes honvédelmi munka, amely a Nők Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezete és a leventeleány mozgalom keretében valósult meg. Nem maradhatott ki a szabadidő kultúra színes kaleidoszkópja és egy rövid divattörténeti áttekintés, de helyet kapott a kötetben 14 női életút is.

A múltból ki a példaképe?

Futima Sarolta. Hivatástudattal végezte munkáját, folyamatosan képezte magát, a klasszikus értékek képviselete mellett nyitott volt az újításra. Publikált pedagógiai szaklapokban, egyesületet alapított, iskolát igazgatott, megkerülhetetlen szereplője volt Pécs város karitatív és kulturális életének. Tanítványai, kollégái mellett a városvezetők is elismerték szaktudását, hiszen első nőként helyet kapott az iskolaszékben.

Tud mondani a város mai történetéből olyan nőt, akire úgy gondolja, hogy évtizedek múltán is emlékezni fognak?

Nem könnyű kérdés, pedig kiemelkedő női teljesítményekben nincs hiány. Szigorúan a teljesség igénye nélkül: tudományos és tudományszervező tevékenységük okán álljon itt Font Márta, Kéri Katalin és Pohánka Éva neve. A civil szférából M. Balogh Edináé, az ASzPIK „anyjáé”. Kittkáné Bódi Katalin a Pécsi Jótékony Nőegylet élén sokat tesz a gyermekétkeztetés ügyéért. Egykori szaktársam, Obradovic Ena a város külgazdasági attaséja. Ugyancsak kiváló szakember Litter Adrienn, aki a Deák Ferenc Gimnázium igazgatója. De ott van még Hágen Zsuzsa mozgásműhelye, és remélem, megvalósul Kádárné Szántó Nikolett álma és az autista gyermekeknek megfelelő intézményhálózat áll majd rendelkezésére.

ételital
Ízutazás a világ körül  
 
zene
André Winter 
 
lokál
72 dolog, amit te is megtehetsz egy zöldebb Pécsért