n
HU | EN
made in pécs
b c d j k
Pécsi nőtörténet
Papp András / 2018.03.14.lokál
A pécsi nők történetével egy nagyszerű blog és egy hozzá tartozó Facebook-oldal foglalkozik. Árvai Tünde történész szerkeszti ezeket az oldalakat, melyek rengeteg hasznos tudást adnak az elmúlt évtizedek/évszázadok pécsi nőiről. Vele beszélgettünk.  

Mi inspirálta, hogy kiemelt figyelmet fordítson a pécsi nők történetére?

Személyes érdeklődésem és kutatói kíváncsiságom találkozott azzal a felismeréssel, hogy korábban még senki sem foglalkozott ilyen mélységben a pécsi nők históriájával. Jobban megismerve a helytörténeti szakirodalmat kiderült, hogy a női teljesítmények kevéssé láthatóak, holott adott esetben hosszú távon hatással voltak Pécs város mindennapjaira. Időszerű volt megtenni az első lépéseket annak érdekében, hogy ezek a teljesítmények méltó helyre kerüljenek a várostörténeti emlékezetben.

A blogon és a Facebook-oldalon kívül 2016-ban megjelent Városanyák című könyve is. Meséljen ennek a kötetnek a születéséről és tartalmáról!

A pécsi nők történetére vonatkozó kutatásaimat 2007-ben kezdtem. Hogy fokozatosan rendszerezzem és közreadjam a fellelt információkat, 2012 áprilisában indítottam el tudományos-ismeretterjesztő blogomat Elfeledett pécsi nők nyomában címmel, majd 2013 novemberében a hozzá kapcsolódó Pécsi nőtörténet Facebook-oldalt. A Városanyák – Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből című kötetem 2016 februárjában jelent meg. A könyv egy színes svédasztal, melyről szemezgethetnek a laikus olvasók és a történész kollégák is. Szó esik benne például a nők munkaerőpiacon való megjelenéséről, érintve a házi cselédség és az üzletszerű kéjelgés ügyét. Kevéssé ismert epizódja a második világháború történetének a női önkéntes honvédelmi munka, amely a Nők Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezete és a leventeleány mozgalom keretében valósult meg. Nem maradhatott ki a szabadidő kultúra színes kaleidoszkópja és egy rövid divattörténeti áttekintés, de helyet kapott a kötetben 14 női életút is.

A múltból ki a példaképe?

Futima Sarolta. Hivatástudattal végezte munkáját, folyamatosan képezte magát, a klasszikus értékek képviselete mellett nyitott volt az újításra. Publikált pedagógiai szaklapokban, egyesületet alapított, iskolát igazgatott, megkerülhetetlen szereplője volt Pécs város karitatív és kulturális életének. Tanítványai, kollégái mellett a városvezetők is elismerték szaktudását, hiszen első nőként helyet kapott az iskolaszékben.

Tud mondani a város mai történetéből olyan nőt, akire úgy gondolja, hogy évtizedek múltán is emlékezni fognak?

Nem könnyű kérdés, pedig kiemelkedő női teljesítményekben nincs hiány. Szigorúan a teljesség igénye nélkül: tudományos és tudományszervező tevékenységük okán álljon itt Font Márta, Kéri Katalin és Pohánka Éva neve. A civil szférából M. Balogh Edináé, az ASzPIK „anyjáé”. Kittkáné Bódi Katalin a Pécsi Jótékony Nőegylet élén sokat tesz a gyermekétkeztetés ügyéért. Egykori szaktársam, Obradovic Ena a város külgazdasági attaséja. Ugyancsak kiváló szakember Litter Adrienn, aki a Deák Ferenc Gimnázium igazgatója. De ott van még Hágen Zsuzsa mozgásműhelye, és remélem, megvalósul Kádárné Szántó Nikolett álma és az autista gyermekeknek megfelelő intézményhálózat áll majd rendelkezésére.

zene
Ten years before in Pécs: Hello Hurricane, Kloggs, Nyilas Reni & Ők
 
film
Sodródás
 
súgó
Az ablak