n
made in pécs
b c d j k
Pécs8 – amikor egy város írhatja meg a saját történetét
Árvai Péter / 2017.04.12.lokál
Dévényi Anna és Bánkuti Gábor történészként fogtak hozzá a Pécs városmonográfia nyolcadik, a város 1945 és 1990 közötti történetét bemutató kötetének megírásához. A tudományos kutatás mellett egy izgalmas kezdeményezés is kibontakozott, a Pécs8 program. Hogy miért volt erre szükség?

„Tudományos értelemben az a kérdés, hogy a földrajzi, gazdasági, kulturális tényezők történeti időtávban hogyan alakítják ki azt a karaktert, ami ennek a városnak a sajátja” – kezdi Bánkuti Gábor.  Mert ezek visszatérő dolgok: az 50-es, 60-as években egy bányászváros-imázs volt Pécsre a jellemző, aztán a „kulturális központ”-jelleg. De ez utóbbi nem volna lehetséges, ha ennek nem lenne korábbi hagyománya már évszázadok óta.

Dévényi Anna elmondta, hogy a Pécs8 kezdeményezést azért indították el, mert volt egy tartalmi és egy módszertani problémájuk is a kötettel. A tartalmi, hogy itt van rengeteg élő emlék, amihez történészként nem férnek hozzá, mert még nem kerültek levéltárba, nincsenek feldolgozva. A módszertani, hogy hogyan lehet bemutatni a város történetét úgy, hogy az ne egy unalmas könyv legyen, hanem valami izgalmas, amit a szakirodalom alapján ők „városbiográfiaként” fogalmaztak meg. Amiből kibontakozik a város „személyisége”, az, hogy mitől lesz egyedi, mitől lesz pécsi, ami pécsi.

Az eredeti elképzelés csupán annyi volt, hogy a látens ismereteket felszínre hívják felhívásokkal, gyűjtésekkel, és különböző intézmények összekapcsolásával. Sokan foglalkoznak a város történetével, de egymástól elszigetelten: például a Csorba Győző Könyvtár, a Várostörténeti Múzeum, a Baranya Megyei Levéltár, és számos amatőr, illetve profi helytörténész. De köztük nincs élő kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy az ismeretek összeadódjanak és kibontakozzon egy koherens tudás.

„Abban reménykedtünk, hogy ha sok ember elmondja, hogy számára mi Pécs, akkor ebből összeáll egy izgalmas kép”– folytatja Dévényi Anna. Ezért szólították meg a pécsi polgárokat is. Túl ezen, nem csak azokat akarják bevonni, akiknek saját tapasztalata van, hanem az összegyűjtött tudás megosztására, közös értelmezésére is törekszenek. Ezért fontos, hogy a fiatalok is mondják el, ők hogyan tekintenek erre a korszakra. Így formálódott számos új, a fiatalabbakat is megszólító program, mint például a slam poetry-est, a rövidfilm pályázat vagy az iskolai projektnapok. Kiindulópontjuk az volt, hogy egy hálózatba szervezzék a Pécs történetével foglalkozó civileket, intézményeket és magánszemélyeket, ezért partnereket kerestek a meglévő közösségekben, ahol mindenki bedobhatja, amit tud, és ami neki fontos, így magukat formálják ezek az akciók. Mindegyik ilyen kis kezdeményezés mögött áll egy partner, aki ért az adott műfajhoz.

Az éppen aktuális rövidfilm-pályázat ötletével a két kutató kereste meg a Control Stúdiót, így derült ki, hogy ők komolyan foglalkoznak archív filmek gyűjtésével és feldolgozásával, ezért lett a pályázatból immár filmmustra is. Május 17-én az Apollóban előbb a Control által összeállított Pécsről szóló, Pécshez kötődő vetítés lesz az archív felvételekből, aztán a rövidfilm-pályázat döntős munkáit mutatják be, amit a Pálfi György vezette zsűri értékel.

A két kutató szerint azért is fontos ez a fajta decentralizált struktúra, mert ez egy idő után önjáróvá válhat. A kezdeményezés teljesen autonóm, nincs megrendelő, és senkit sem pénzzel szólítanak meg, így valóban teret enged a kreativitásnak, az egyéni és a közösségi érdekek találkozásának. Ez a szemlélet pedig a város történetét, karakterét is alakíthatja.

A projektről bővebben a www.pecs8.hu honlapon és a Pécs8 Facebook-oldalán olvashattok.

(A cikkben szereplő kép Miklós Melinda munkája.)

súgó
Tánctalálkozó kilencedszer
 
ételital
Teszteltük: Tettye Coffee
 
súgó
Bemérve a mérhetetlent