Papír Panír: Hullámkarton mindenség
Papír Panír: Hullámkarton mindenség
Happ Zsuzsa / 2016-12-06 lokál
A Papír Panír címszavakban: alkotóközösség, ünnep-műhely, önzetlen tér és idő. Cheap art. A kartonozók, vagyis Pilári Darinka, Kovács Tamás és Jankó Mátyás olcsó alapanyagokból dolgoznak, és ez csak egy ok, amiért egyre többen csodájára járnak foglalkozásaiknak.

Első nyilvános eseményük a Fényfesztivál felkérésére a Papír Panír Imaginárium volt nyár elején, ahol a résztvevő gyerekekkel többek között kanyarba látót, tértágító szemüveget, fénybábut készítettek papír alapanyagból. Azóta több helyszínen szerveztek ünnep-műhelyt, állandó jelleggel pedig a MárkusZínházban havi egy vasárnap találkozhatunk velük. Decemberben bemutatják a Papír Panír első bábelőadását is, egy japán mese feldolgozását. Saját programjaik mellett szívesen fogadják az együttgondolkodásra nyitott csoportok felkéréseit közösségi-, vállalati- vagy egyéb rendezvényeken való részvételre. „A kis közösségeket célozzuk meg. Ha valaki meghív bennünket, hogy valamilyen témához kapcsolódva alkossunk, akkor aköré építünk játékokat, tárgyakat, foglalkozásokat” – mondja Tamás, aki évek óta dolgozik kartonnal szabadúszó bábosként. Matyi a Bóbita Bábszínház stábját erősíti, Darinka pedig kortárs tánccal foglalkozik, amikor éppen nem együtt dolgoznak. A háromféle tudás és alkotói kedv találkozik a Papír Panír egységében. „Mindhárman elég kritikusak vagyunk az intézményi keretek közé zárt kultúrával szemben, és ezt próbáljuk valahogy feloldani. Azáltal, hogy bennünket nem köt intézményes forma, sokkal dinamikusabban kezeljük az ötleteket” – Tamás szerint ez az együttműködésük motorja, Matyi pedig hozzáteszi: „Happening jelleggel, közös alkotásban és ünneplésben gondolkodunk, ezt keressük, és ezt élik meg azok, akik eljönnek hozzánk.”

Mindhárman nagyon fontosnak tartják munkájukban a holisztikus-, a hely- és helyzetspecifikus szemléletet, ami mentén kibontják az egyes témákat. Talán ezért is bővül a közönségük a gyerekeken kívül felnőttekkel is egyre nagyobb számban. „A kartonpapír az eszköz, a szellemiséget pedig valahol az emberiség kultúrájának gyökereinél keressük” – mondja Darinka annak kapcsán, hogy különböző etnikumba, vallási közösségbe, vagy társadalmi osztályba tartozókhoz is szeretnének szólni. „Mondhatjuk azt, hogy amit csinálunk, az egy nagyon-nagyon nyitott szívű kulturális ellenforradalom” – foglalja össze Tamás a működésük lényegét.

Idén még feltétlenül kereshetjük őket a MárkusZínházban december 11-én, a Szabadkikötő karácsonyi vásárán, és a Good Times Charity adventi programján. De abban biztosak lehetünk, hogy nem kell piros betűs ünnepnek lennie ahhoz, hogy a Papír Panír ünnepműhelye kinyisson.

lokál
A tudományok évezredei
 
lokál
Portré: De Blasio Domenico
 
film
Kihagyhatatlan dokumentumfilmek