Nézz fel! – 2. rész
Nézz fel! – 2. rész
Papp András / 2024-11-26 lokál
Hétköznapjaink során rohanunk egyik helyről a másikra, kerülgetjük a szembejövő embereket, a járdák buktatóit és az ott parkoló autókat, miközben olyan csodák mellett suhanunk el, amit észre sem veszünk, még akkor sem, ha naponta tízszer járunk ugyanazon az útvonalon. Mert ezek a csodák fent vannak: épületek tetején, homlokzatain, rejtett zegzugaiban. Mi most ilyen csodákból gyűjtöttünk össze egy szép nagy csokorral, ezzel is arra buzdítva mindenkit, hogy a nagy rohanásban érdemes egy kicsit megállni és a fejünk fölé tekinteni, mert egy új világ nyílik meg azon az útvonalon, ahol naponta akár tízszer végigsétálunk.

Phönix Biztosító – Anna utca 5.

A történelmi belvárost járva több házon is láthatunk még ilyen megkopott táblákat, melyen a Phönix Biztosító neve olvasható. De mi volt ez a Phönix? Röviden: a kor legeslegnagyobb pénzügyi botrányának a főszereplője.

A bécsi Phönix Életbiztosító 1889-ben jött létre. Bevétele 1900 és 1914 között megduplázódott, az igazi kiugrás azonban a világháború alatt, a katonai biztosítások bevezetésével következett be a cégnél. A háború után a társaság a Monarchia minden utódállamában leányvállalatokat hozott létre, 1936-ra több mint 20 országban működő, hatalmas, multinacionális céggé növekedett. A vállalatnak Pécsett is volt irodája, jellemzően itt is agresszív értékesítést folytatott. Elsősorban a módosabb középosztály biztosítója volt.

A Phönix Életbiztosítónál lefolytatott 1936-os vizsgálat 12 millió pengős díjtartalékhiányt állapított meg, ez pedig a társaságot menthetetlenné tette. A csődbe jutó cég 1300 tisztviselője utcára került, az osztrák biztosításfelügyelet vezetője öngyilkos lett. A magyar kollégájának is világossá vált, hogy a botrány nem áll meg Bécs határainál, és a helyi leányvállalatok bukása is elkerülhetetlen. Egy hónapon belül a magyarországi Phönix Életbiztosító is csődeljárás alatt állt, 32 ezer hazai Phönix-kötvényes ügyét kellett viszontagságos módon rendezni.  

(Forrás: mabisz.hu)

Jupiter, Apolló, Merkúr, Neptun – Felsőmalom utca 3. 

A pécsi tímárok a Tettye patak mentén, a városfalakon kívül telepedtek le, hiszen a nyers bőrök feldolgozásához sok vízre volt szükségük, és a műhelyek is meglehetősen nagy bűzt árasztottak. A Tettye patak egyik ága a Felsőmalom utcán folyt végig, ideális feltételeket biztosítva a tímáripar itteni kialakulásához.

A Malom utca 3-ban volt Melczer Antal tímársága, amely az egyik legrégebbi pécsi tímárüzem. Melczer fontos szerepet játszott a város török megszállás utáni életében, ugyanis ő volt a városi sörfőzde tulajdonosa is, és a felszabadító keresztény hadak előszeretettel fogyasztották a kitűnő pécsi sört. 1795 után a tímárságot és a sörfőzdét Müller Xavér Ferenc vezette tovább, a mai épületet ő építtette 1820 körül. Az ablakok felett elhelyezett négy dombormű mitológiai jeleneteket ábrázol: Jupiter, Apolló, Merkúr és Neptun istenségekhez fűződnek. Az épület és a reliefek is szépen fel vannak újítva, keressétek meg mind a négyet!

(Forrás: hetedhethatar.hu)

Cseh-palota – Janus Pannonius utca 5.

A Janus Pannonius utcai impozáns épület jelenleg a PTE Egészségtudományi Karához tartozik.

A Pécsi Napló 1907-ben arról írt, hogy „Cseh Ervin, nyugalmazott horvát-szlavón miniszter”, az akkoriban Kardos Kálmán nevet viselő utcában pazar, kétemeletes, „palotaszerű épületet” fog emeltetni. A valóban impozáns ház végül 1909-ben készült el, tervezője Pilch Andor volt. 

Az épület földszintjére Cseh Ervin és családja költözött, a többi lakást bérbe adták. A Pécsi Napló szerint ez lett „Pécs legdivatosabb és legmonumentálisabb bérpalotája.”

Az épület bejárata lenyűgöző: a Cseh-palota kapuját övező atlaszok egy fiatal és egy idős férfit mintáznak, középen a Cseh-család címerével – érdemes elidőzni ezen a kapun, rengeteg finomság, érdekesség látható rajta, de mint fotónkon is látszik, az épületre ráférne egy alapos renoválás, hiszen egy ilyen pécsi érték megérdemli a legmagasabb szintű törődést és védelmet.  

(Forrás: bama.hu)

Vasváry-ház – Király utca 19.

Összeállításunkból kihagyhatatlan a Király utca legszebb homlokzatával megáldott épülete, a Vasváry-ház. Az épületet sokan ismerik és gyönyörködnek is benne, ám a története keveseknek van csak meg.

Bonyhádról települt Pécsre a Traiber vaskereskedő család, akik 1882-ben a Traiber nevet Vasváryra cserélték. A család először a Hattyúházban nyitott vaskereskedést, majd a jól menő üzletet átköltöztették a mai Vasváry-házként ismert épületbe. Az üzlet a fénykorát Vasváry György vezetése alatt érte el. Szerszám és vaskereskedése a város legjobban felszerelt szaküzlete volt, oly’ annyira, hogy ez volt Pécs legvirágzóbb üzlete, ami idővel a főutca pompás palotájává nőtte ki magát. Díszes pirogránit domborművét a Zsolnay Porcelángyárban Sikorszki Máté készítette 1893-ban.

Vasváry megrögzött műgyűjtő és szőlőtermesztő volt, ám a kedvtelései egy idő után az üzlet rovására mentek, melynek következtében csúnyán eladósodott és végül csődbe ment.    

Az épület jelenleg életveszélyes, az itt lévő kiállításokat elköltöztették, csakúgy, mint az épületben helyet kapó vendéglátóhelyeket. Felújítása halaszthatatlan feladat!

A Pécsi Nemzeti Színház művészportréi 

A Pécsi Nemzeti Színház épületét órákig el lehet nézegetni. Rengeteg apró – és nem is annyira apró – érdekesség, látnivaló, szemet gyönyörködtető szépség van körbe-körbe a homlokzatán. Mi most a legrejtettebbeket gyűjtöttük össze, ugyanis szerintünk sokan nem vették még észre, hogy Kiss György 1895-ben készült pirogránit szobrai is ékesítik színházunkat. Keresd meg te is Szigligeti Ede, Csiky Gergely, Erkel Ferenc, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály szobrait!

 

 

lokál
Bolt – A pécsi mobilitás jövője
 
lokál
A Made in Pécs-díj 2024 jelöltjei: Az év eseménye
 
lokál
Madárbarát iskolakert