Mindenki karácsonyfája
Mindenki karácsonyfája
Happ Zsuzsa / 2022-12-07 lokál
Körülbelül 200 éve ünnepeljük Magyarországon a karácsonyt karácsonyfával, ám ennél jóval fiatalabb az a szokás, hogy a városközpontokban mindenki karácsonyfája várja az ünneplőket.

Mondhatjuk, hogy a karácsonyfa a betlehemezés egykori kellékének, a termőágnak a 2.0 verziója. Amikor ugyanis a hagyományőrző játékok kimentek a divatból az evangélikus területeken, akkor a termőágat váltották ki jelképesen az asztalra állított fával. Az első magyar karácsonyfákról a 19. század elejéről vannak hírek, a század második felében pedig megjelentek azok a kezdeményezések, amelyekkel a tehetős polgárok tették közkinccsé a hangulatot a szegényebbek részére. Pécsett 1878-ban állítottak először karácsonyfát a szegényeknek a Jótékony Nőegylet Hattyú termében, adományozással egybekötve. Az eseményt évről évre megismételték, 1899-ben pedig már a szegények javára szervezett jótékonysági vásárt rendeztek köré. A mindenki karácsonyfájának ötlete később, az 1920-as évek végén jutott el városunkba, és egyes források szerint bizonyos gerillaakciók már akkor történtek, például cserkészcsapatok vittek feldíszített fákat szegények lakta utcákba. Az első hivatalos, a város által állított fa 1931. december 23-án került a helyére, hova máshova, mint a Széchenyi térre. A következő években programokat is szerveztek a fa köré, felhívva a figyelmet arra, hogy a cél a közös élmény megosztása, összeköttetés a gazdagok és a szegények között, a városlakók egységét és összetartását szimbolizálva. A II. világháború utáni időszakban a pásztorjátékokat és az egyházi énekeket felváltották a fenyőünnepek és az úttörők műsorai, de szerencsére fa ehhez is kellett. Ráadásul bizonyos közéleti-politikai üzeneteket is át tudtak adni vele, így került például 1956-ban a fa csúcsára egy békegalamb. Bizonyos években a logisztika jelentett komoly problémát: volt, hogy elakadt a teherautó, elsüllyedt a daru vagy éppen villanyvezetékeket szakított le a fa a szállítása közben. 1972-ben a megelőző évek bonyodalmai miatt a városvezetés úgy döntött, szakít a hagyományokkal és nem állít fát, de a közfelháborodás okán a következő évben átgondolták, és egyben szemléletet váltottak: egyéni felajánlók és a város együttműködésével valósult meg a faállítás. Az elmúlt évtizedekben számos kalandos esemény is előfordult: valakik felmásztak a fára, máskor megdőlt, vagy éppen a díszek váltottak ki nemtetszést az emberekből. Bízunk benne, hogy idén ilyen izgalmaktól mentesen élvezhetjük a szokásos adventi hangulatot a mindenki karácsonyfája környékén.

(Fotó: Kurdi József)

súgó
Gótikus hologramok
 
súgó
Vidáman a „komolyzenéről” 
 
lokál
Portré: Lóki Tamásné, Marika néni