Annyian ajánlották az elmúlt időszakban ezt a helyet nekünk, hogy egyszerűen nem volt más választásunk, minthogy nyakunkba vegyük a várost és kimenjünk Patacsra. Mindenki ódákat zengett az érdekes nevű Fekete Kutyáról, a csülkös ételekről, az adagok nagyságáról, a baráti árakról, úgyhogy fogtuk magunkat, és egyik délben elzarándokoltunk a híres-neves helyre. Az ódákat zengő kórusnak, mint később kiderült, igaza volt.

Rögtön a legelején szögezzük le: ez a hely nem vegetáriánusoknak való. Semennyire. A város nyugati szélén található vendéglátóhely egyértelműen húsevőknek szól, konkrétabban pedig csülökrajongóknak.

Délben érkezünk korgó gyomorral, ám első pillantásra nagyon úgy néz ki, hogy egyből távozhatunk is, ugyanis a hely tele van. Szerencsénkre egy szabad asztalt megpillantunk, úgyhogy azonnal helyet is foglalunk. A két helyiségből álló étteremben nyolc asztal van, kisebbek és nagyobbak, sőt egy fedett terasz is tartozik a vendéglőhöz, jó időben gyönyörűen lehet ott is falatozni vagy esetleg sörözni.

Rövid körbekémlelés után szemügyre vesszük a kínálatot. 28, azaz huszonnyolc (!) csülkös étel sorakozik katonás rendben az étlapon, amitől széles mosoly ül ki az arcunkra és a szemünk is bepárásodik egy kicsit. (Vegetáriánusok figyelem! Rántott camambert körettel és eperdzsemmel vár titeket 1390 Ft-ért. Más nem.) Szívünk szerint az összes tételt idemásolnánk, annyira gyönyörű mindegyik, de inkább csak szemezgetünk, hadd maradjon meglepetés annak is, aki kilátogat ide. Ellenállhatatlannak tűnik a csülkös marhalábszár pörkölt házi nokedlivel (1390 Ft), a csülkös pacal sós burgonyával (1390 Ft), és a rántott csülkös palacsinta rizzsel, tormás tejföllel (1290 Ft.) Sokat hezitálunk a rengeteg étel láttán, végül egy csülökgulyást (790 Ft) és egy csülök brassóit (1090 Ft) rendelünk. Amíg várjuk az ételt, feltűnik, hogy a legtöbb asztalnál csomagoltatják el a maradék kaját, később rájövünk, hogy miért.

A rendelés után nem sokkal érkezik is a két adag étel. Első ránézésre konstatáljuk, hogy bizony mi is csomagoltatni fogunk a végén. Hatalmasak az adagok, és ahogy annak lennie kell (legalábbis nálunk), mindegyik kaja tocsog a gyönyörű zsírban. Evés közben konkrétan a Kánaánban érezzük magunkat, de természetesen nem tudunk megbirkózni a hatalmas adagokkal, úgyhogy csomagoltatunk mi is. Később vesszük csak észre, hogy az étlapon gondosan fel van tüntetve, hogy egyes ételekből fél adag is kérhető, úgyhogy legközelebb biztosan felezni fogjuk az adagunkat.

Kedves egészségükre, viszontlátásra, csülkös szép napot! – áll az étlap alján búcsúzásképpen. Ennél szebb végszót mi sem találhatnánk, úgyhogy gyorsan be is fejezzük ezt a cikket.     

(Pellérdi út 37.)