Gazdag József: Kilátás az ezüstfenyőkre

A Kilátás az ezüstfenyőkre az én titkos Pécs-könyvem. A lencsefőzeléket Prágában kanalazzák, de én tudom, hogy azok a nyugdíjasok a Kisrókus törzsvendégei. A címadó novellában szereplő kórház (ispotály? bolondok háza?) a Rét utca, ahol együtt jártunk riporton Jóskával. Délután a Tásin fociztunk az uránvárosi srácokkal, éjjel a könyvét írta a szomszéd szobában. Radikális, fullasztó, költői novellagyűjtemény, csak erős idegzetűeknek.

Mohácsi Balázs: hungária út, hazafelé

Pécs múltjáról születtek figyelemre méltó munkák (a Török tükör Horváth Viktortól, valamint P. Horváth Tamás Zsolnay-trilógiája), a város jelenéről pedig Mohácsi Balázs avantgárdba hajló verseskötete beszél a legizgalmasabban. Egy pécsi szemével Pécs leginkább nagybetűs város, szobrokkal és magasházzal, irodalmi és bányászmúlttal (bónuszkönyv a Bányaidő Fekete Richárdtól), melankóliával, bizonytalan jövőképpel. Ezzel együtt – mivel Pesten nőttem fel – nekem a Hungária mindig a körút marad.

Havasréti József: Űrérzékeny lelkek

A pécsi egyetemen tanító Havasréti József regénytrilógiájának első része kapcsán legtöbbször a műfaji hibriditásról (szépirodalomba oltott sci-fi/horror) és a kulturális utalások tömkelegéről (hallucinogén szerek kultúrtörténete, a hatvanas évek magyar avantgardja) esik szó. Tényleg benne van David Bowie, de én a könyv lassúságát, a mondatok csendes hömpölygését szeretem a legjobban. És a jelenetet – a pécsi állatkertből.

Parti Nagy Lajos: Szódalovaglás

Gimnazistaként Ady, József Attila és Radnóti mondta számomra a legtöbbet, aztán valahogy a kezembe akadt a Szódalovaglás című Parti Nagy-kötet, és ezzel mintha kinyílt volna számomra a világ. Hogy a költészet jelenidejű, a nyelv pedig egy nagy játszótér. Hogy vannak olyan szavak, mint a horzsolék, a nyelvtörek és a puturluk, ami nagybetűvel itt van Pécsen.

Rubin Szilárd: Csirkejáték

Rubin Szilárdra alighanem egy másik pécsi irodalmár, Keresztesi József hívta fel sokunk figyelmét. Részemről örök hála: a Csirkejáték az egyik legkülönösebb magyar nyelvű regény, amelyet valaha olvastam, furcsa, dekadens, időtlen szöveg. A szenvedélyes, őrületbe hajló férfiszerelem ábrázolása és pontos társadalomrajz a múlt század negyvenes-ötvenes éveiből – a háttérben baranyai táj, füstölgő pécsi gyárkémények.