A pörgésből lelassulni nekem egy külön feladat. Még így, a szünet első napjaiban is a tantervírás, szakmódszertani lista-kutatás, szakmai kérdések, célok és tervek, táborszervezés voltak a fókuszban. Nagyon nehezen állok át arra, hogy pihenjek, és legtöbbször nem is megy (a fenti listából is látszik). Amikor végre találok valami egészen mást, valami teljesen eltérő dolgot, amivel elfoglalom magam, mindig előóvakodik rejtekéből a gondolat: „miért nem csinálsz végre valami hasznosat, készülj, tanulj”.
Elhivatott pedagógusnak tartom magam, aki szerint a tanítás egy életstílus, s bár ebben hiszek, fontosnak tartom, hogy a tanár a strandon ne legyen pedagógus, legyen képes „standby” üzemmódba kapcsoló ember, férj/feleség, családapa/családanya lenni.
Véleményem szerint nyáron az életben maradás kulcsa egy, a digitális oktatásba belefásult, mindennapjaiban tervszerű létezésbe kényszerült, szociális kapcsolataitól elvágott pedagógusnak az, hogy teljesen eltérő helyzetekben újuljon meg és frissüljön fel az elméje és a teste.
És hogy hogyan tölti a nyarat egy pécsi tanár? Biztos vagyok benne, hogy mindenki más és más módon igyekszik magát újraalkotni a szeptemberi kezdésre. Saját nevemben szólva azonban jöjjön néhány jól használható tipp a nyárra, ami nekem eddig bevált. Érdemes lelassulni és rácsodálkozni a világra, ami egyébként kérdés nélkül is elsuhan mellettünk; ha van kerted vagy balkonod, növényeid öntözése után szánj időt arra, hogy megvizsgálod, mennyit nőttek. Olvass, készíts olvasmánylistát, amiből válogatsz akár polcról, akár a könyvtárból. Szülők, rokonok, barátok esetében kérdezz sokat, de amikor kell, csak figyelj rájuk…
Szánj időt mozgásra, főzésre, evésre és nagy koccintásokra, mindenre, ami a tested és a lelked legókockáit egymás mellé hangolja. Próbálj ki egy olyan dolgot, amit már régóta szerettél volna, csak nem volt rá időd, lehetőséged! A legfontosabb, hogy ne élményhajszolás legyen a nyár, engedd, hogy a dolgok megtörténjenek.
És érd utol magad! Ha úgy érzed sikerült, vegyél néhány nagy levegőt, légy magadra büszke és veregesd meg a vállad, s bátran engedd bele magad az édes semmitevésbe.
Úgysem bírod sokáig.