Egyes állítás: a Made in Pécs elindulása óta azt a melót vállalta magára – ideillő képzavarral: tűzte sétapálcájára –, hogy a város mindennapjaiból kimazsolázza a legfinomabb falatokat. Ne kérdezzétek, hogy miért, és azt se gondoljátok, hogy ez mindig olyan baromi könnyű, de nálunk egyszerűen ez van, történelmileg így alakult. Menthetetlenül be vagyunk ezzel oltva, ez a mi becsípődésünk, szenvedélyesen bele vagyunk bolondulva a városba és betegesen keressük benne a szépet és a jót.

Kettes állítás: a Made in Pécs szerkesztősége gyalog jár. Ez komoly hátrányt jelentene, ha magazinunk az Űrsebesség, vagy a Totál Tuning 2000 nevet viselné, esetünkben viszont egyértelműen előnynek érezzük, vagy legalábbis megpróbáljuk kihozni belőle a maximumot. Különben meggyőződésünk, hogy az emberhez leginkább passzoló közlekedési forma a gyaloglás, hisz nem lehet véletlen, hogy nem fakerék, orrvitorla vagy atomturbina van a cipőnkben, hanem a szép, formás lábunk.

Na, oda akarunk kilyukadni, hogy régóta tervezzük már, hogy csinálunk egy rovatot, ami arról szól, hogy mindig más-más útvonalon elindulunk sétálni a városban a fene nagy városszeretetünkkel, valamint a borotvaéles, szakavatott szemünkkel és elmeséljük nektek, hogy közben mire gondolunk. Ez egy kicsit olyan, mintha beengednénk titeket a fejünkbe, de mi maximálisan megbízunk bennetek, úgyhogy részünkről nem gond. Kezdjük is!

A nulladik séta

A takarítás intézményében inkább közepesnek mondanánk magunkat, mint erősnek, de azért a „ki-ki a saját portája előtt söprögessen” mondás intelmét értjük.

Szóval, a rovatindító, nulladik séta nem is annyira séta lesz, hanem inkább helybenjárás, bemutatjuk nektek a szerkesztőségünket és közvetlen környékét. A rovat amúgy majd mindig 10 pontból fog állni, de most kivételesen csak 5 lesz, mert a bevezetőre ellőttük a karakterszám felét.

1. Az elejére taktikailag beszúrunk egy bulvár tartalmat. Íme, egy kis szerkesztőségi peep show: itt készül a Made in Pécs.

2 Kívülről meg így nézünk ki, itt aztán tényleg rajta vagyunk a város ütőerén. Sőt, inkább benne. Képzeljétek, a zászlótartónkat drága sales-vezetőnk, Orsi apukája hegesztette és szerelte fel. A zászló amúgy gyakran felcsavarodik, ezért vettünk egy kitekerhető rudat, ami dévérező becenévre hallgat, azzal szoktuk lepiszkálni. 

3. Óriási haverunk ez a kandeláber. Vele közösen figyeljük izgatottan az ádáz küzdelmet, ami a matricások és a közterületesek között zajlik. Nem szégyelljük bevallani, hogy szívünk mélyén a ragasztgatóknak drukkolunk.

4. Közvetlenül a bejáratunk melletti sarkon van ez a szépséges szoborkút. Azt vettük észre, hogy valami miatt a kényes témájú beszélgetéseink mindig ide gravitálnak, ezért az Ezer Igazság Kútja nevet adtuk neki. 

5. Bónusz: ezek vagyunk mi. Ez a fotó különben akkor készült, mikor a karantén idején meg voltunk ijedve, hogy nem tudunk az újsággal megjelenni, ezért azt találtuk ki, hogy külsős kommunikációs megbízásokat is elvállalunk. A szlogen az lett volna a képhez, hogy: Dolgoztasson szakemberrel! Szerintetek sikeres lett volna? 

Folyt. köv.

A szerző a Made in Pécs felelős kiadója.

(A kiadó szó itt nem azt jelenti, hogy bérlőt keresünk, hanem azt az illetőt, aki az egész újságosdi miatt – a főszerkesztő mellett – a legtöbbet idegeskedik.)