A társasági élet legendás központja 
A társasági élet legendás központja 
szerk / 2021-03-23 lokál
A kávéházakban zajló éjszakai társasági élet szinte létszükséglet volt Pécsett is. A 19. század vége és a 20. század eleje a kávéházak fénykora volt a városban, nyüzsgő, soha nem nyugvó élettel. Ezek közül is a legfelkapottabb – és a legtovább működő – a Nádor volt. Számtalan történtet, legenda kering a város „központjáról”.

Véleményünk szerint a Nádor Kávéházat a világörökség részévé kellene nyilvánítani, ehelyett árván ácsorog évtizedek óta a Széchenyi téren. Ilyen nagy múltú műintézmény megérdemelné a méltó törődést.
A Nádor születéséről szóló közlemény a Pécsi Naplóban jelent meg: „A Nádor szállodában már több mint 50 év óta fennálló kávéházat átvettem és 1897. január 30-án Rácz Guszti közkedvelt zenekara közreműködése mellett ünnepélyesen megnyitom. Költséget nem kímélve a kávéházat újonnan átalakítottam és minden követelménynek megfelelően fővárosi mód szerint berendeztem, mindenféle kívánható újságot tartok és különös gondot fordítok arra, hogy kiváló kávé és más italok hamisítatlanul kiszolgáltassanak, úgy, hogy bármily társaságnak és minden egyes vendégnek kényelmes szórakozási hellyé legyen. Kérem a nagyérdemű közönség becses látogatását!”
Ha a Nádor kacifántos sztoriját elejétől a végéig meg szeretnénk írni, akkor erre az egész internet nem lenne elég, ezért most egy nagyot ugrunk az időben, hogy a közelmúlt történéseibe is bepillanthassunk.
1953-ban a Nádor Szálló Vállalat vette birtokba az épületet, és folytatta páratlanul sikeres pályafutását. Fontos mozzanat, hogy míg a kommunizmus alatt az egész országban gyakorlatilag felszámolták az összes kávéházat, Pécsett tovább működhetett a Nádor. Nem beszélve arról, hogy fantasztikus asztaltársaságok alakultak ki. Ide jártak az irodalmárok, például Bertha Bulcsu, Lázár Ervin, Szántó Tibor, Galsai Pongrác; a színészek: Avar István, Haumann Péter, Kálmán György és Tomanek Nándor, akiről fennmaradt, hogy ha kedvenc asztalát elfoglalták, már fordult is kifelé a kávéházból, inkább visszanézett fél óra múlva, hogy felszabadult-e kedvenc helye. De ide járt Tonyó bácsi is, akiről az a hír járta, hogy haláláig egyszer ment haza a Nádorból, akkor is csak azért, mert Gömbös Gyula halála miatt háromnapos országos gyászt hirdettek. De járt ide egy legendás doki is, aki mindig birkapörköltet reggelizett.
Szóval, vastagon zajlott itt az élet a mindent betakaró füstfelhőben, el sem lehet képzelni, hogy a törzsvendégek mit szólnának a mai vírushelyzet okán kialakult totális záráshoz.

(A cikk Kovács Lajos: Kanyargós utcák, görbe esték című remekművének felhasználásával készült.)

zene
Várárok nyitóhétvége
 
súgó
Vitt volna a Fradi
 
film
KertMozi a Zsolnay Negyedben