A szezon akkor indul, ha az időjárási feltételek kedvezőek: azaz elegendő a csapadék, a hőmérséklet pedig tartósan 12-13 Celsius-fok fölé kúszik – ez az együttállás kedvez igazán a különféle gombafajoknak. A közösségi média felületein különféle gombás csoportokhoz csatlakozva könnyedén szerezhetünk információkat arról, merre érdemes indulni, ha nem csak sétálgatni, de gombászni is szeretnénk. (Vannak olyan mikroklímájú térségek, ahol különösen nagy mennyiségben találhatunk gombákat Baranyában: ilyen például Bükkösd vagy Bakonya környéke, illetve az ormánsági ártéri erdők.)

Az életbevágó különbségek

Bár Baranyában találtak már milliókat érő, fél kilós szarvasgombát is, tavasszal nagyobb valószínűséggel bukkanunk kucsmagombára, hiszen ezek a fajok jelennek meg először a melegebb idő beálltával. Az ízletes kucsmagomba sokrétű felhasználásának köszönhetően népszerű is a gombászók körében. Arra azonban itt is figyeljünk, hogy szinte minden fogyasztható gombának van egy nem ehető, azaz mérgező párja. A kucsmagomba könnyen összetéveszthető a mérgező papsapkagombával. Az egyik különbség a két gombafaj között, hogy a kucsmagombák termőteste együregű (a tönk és a kalap szétvágva láthatóan egy üreget képeznek), míg a papsapkagomba kettévágva többüregű. A kucsmagomba minimum 20 perces hőkezelés után fogyasztható, nyersen nem ajánlott a fogyasztása.

Tablókép

A tavasz folyamán, május elején jelenik meg a sárga gévagomba: jellemzően ártéri erdőkben, a fák törzsén lehet megtalálni, nőhet fűzfán, nyárfán vagy szárazabb helyeken, például akácfán és gyümölcsfán is. A tövisaljagomba is az egyik leggyakrabban előforduló gombafajok közé tartozik. Kertekben, gyümölcsösökben, a rózsafélék (kökény, galagonya) környezetében találhatunk rá. Itt is figyelni kell a mérgező párjára, hiszen a döggombák a tövisaljagombákhoz rendkívül hasonlóak, ám mérgezőek. A döggombák jellemzően júniusban jelennek meg, ezért a tövisaljagombát május végétől kizárólag kertekből szabad gyűjteni. Kezdő gombászok emiatt is jobb, ha inkább a könnyebben beazonosítható gombafajokkal kezdik a gyűjtést. 

Kedves ismerősök

Az egyre melegedő időben pedig megjelennek az olyan közismertebb és népszerűbb gombafajok, mint az erdei csiperke vagy a szegfűgomba. Gombapörkölt, rántott gomba, de egy pompás szegfűgombás rántotta is kerekedhet belőlük reggelire, vagy végül is bármelyik étkezésre. A mérgező párok felismerését már szedés előtt gyakorolhatjuk: a karbolszagú csiperke vagy az üregestönkű szegfűgomba könnyen megtéveszthetik a gyakorlatlan, laikus gombászokat.

Vár a Vásárcsarnok!

„Mindig, minden gombát vigyünk el bevizsgáltatni, amit magunk szedtünk a szabadban! Ne csak mintát vigyünk, hanem minden egyes darabot nézessünk meg! Mezőgazdasági művelt területekről, szennyezett ipari területekről, kutyafuttatókról NE gyűjtsünk gombát!” – hangzanak a legfontosabb, adott esetben életmentő tippek a szakértőtől. Azt is megtudjuk Virág Richárdtól, hogy érdemes az egyes gombafajokat külön-külön gyűjteni, semmiképpen sem ömlesztve, illetve minél nagyobb alapfelületű kosárba érdemes tenni a leszedett gombákat. Ha a kosárba bekerül akárcsak egyetlen gyilkos galóca, akkor az egész kosár tartalmát ki kell dobnunk, mivel ilyenkor nem lehet biztosan kizárni, hogy a mérgező gomba egy kis darabkája nem került-e be az ehető gombák közé. Leszedést követően, megfelelően hűvös helyen, jól kiterítve egyes gombafajok maximum egy napig még tárolhatók, de javasolt minél hamarabb bevizsgáltatni és feldolgozni őket.

Ingyenes gombavizsgálat

A leszedett gombát mindenképpen vigyük el a Vásárcsarnokba bevizsgáltatni!

Egész évben – hétfő-szombat: 05:00-13:00-ig

Gombaszezonban, május 1. és november 30. között a fenti időponton túl vasárnap is, 17:00-19:00-ig