Azt rögtön az elején leszögezhetjük, hogy fagyi nélkül nincs nyár. Aztán folytathatjuk is azzal, hogy elkezdjük sorolni a legjobb lelőhelyeket, hol árulnak igazi olaszt, hol vannak a legkülönlegesebb ízek, na és persze, hol találjuk a krémes csavarost. Ám mielőtt az utóbbi kérdésre megadnánk a helyi választ, gyorsan utánanéztünk annak, hogy mitől olyan krémes és mióta létezik egyáltalán az egy vagy két színben tölcsérbe csavarodó fagyi. 

Krémes és lágy

A mindenki által csavarosnak hívott fagyi hivatalos nevén lágyfagylalt. Speciális fagylaltgépben készül, és azért olyan lágy és krémes, mert a fagylaltkeveréket levegővel dúsítják: így kapja meg azt a jellegzetes krémes állagát, amivel mindenkit levesz a lábáról. 

Arra a kérdésre viszont, hogy hol csavarodott először fagyi a tölcsérbe, nincs ennyire egyszerű és egyértelmű válasz. Annyi biztos, hogy az első fagylaltgépet 1927-ben Bolognában Otello Cattabriga készítette. És az is, hogy 1944-ben a Carpigiani-testvérek, Bruto és Poerio Carlo feltalálták a világ első önműködő fagylaltgépét. Kutatás közben természetesen találtunk eredettörténeti szálakat az amerikai kontinensen is, de talán nem meglepő, hogy Magyarországra az olasz változat érkezett meg először. És ha a magyar fagylalttörténeti feljegyzések nem tévednek, akkor 1963-ban a Veszprém és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat vásárolt először olasz gyártmányú csavaros fagyigépet. Csavaros fagyit tehát Magyarországon először a veszprémiek nyalhattak a helyi Mézes Mackóban.

Azok a részletek

„Mondhatnánk, hogy nem olyan ördöngösség jó alapanyagból és egy jó géppel jó fagyit készíteni, ám mégis rengeteg apró részlet kell a kiváló végeredményhez” – kezdi Csizmadia Balázs, a Táncsics utcai Csavaros Fagyi üzletvezetője. Az adagok ismerete, a tisztaság, a gép karbantartása, a tölcsérek, poharak, egyéb kiegészítők választéka és természetesen az ízek kreatív kombinációja mind-mind fontos adalékok egy jó csavaros fagyihoz. A fiatal vállalkozóval meg is egyezünk abban, hogy ő büszke vendéglátós, nem most fogunk dűlőszelektált kakaóbabról beszélgetni, hiszen az egy másik sportág. Jól vendéget látni viszont éppúgy művészet, mint a csúcsgasztronómia – ezt meg már mi tesszük hozzá.
A korábban lángossal is kísérletező, a vállalkozási készséget és nyitottságot családi örökségként is aktivizáló üzletvezető szerint még olyan technikai dolgokra is figyelni kell, hogy milyen gépek bírják ki egymás mellett, melyik mekkora hőleadással dolgozik, így például egyszerre a lángos és a fagyi nem működik. 

Kétszáz gramm boldogság

De mikor és hogyan akadt meg a szeme a csavaros fagyin Balázsnak? „Mint minden tízéves kölyök, én is kikönyörögtem akár napi két fagyit is egy balatoni nyaralásunk során, egyszerűen nem tudtam betelni az ízével” – idézi fel a kezdeteket az üzletvezető. Ugrunk egyet az időben, átvészeljük a Covid okozta nehézségeket, majd két évvel ezelőtt, 2023 nyarán kitolta Balázs a fagyis pultját a Táncsicsba. Egy napernyő, egy pénztárgép, öt óra és négy eladott fagyi volt a nap mérlege. Aztán másnap már tizenöt adag. A tanulás mellett három üzletet is igazgató fiatal vállalkozó akkor elégedett, ha csak simán „dolgozhat” és nem kell „tüzet oltani”. 

Arra a kérdésünkre, hogy mi hajtja Balázst, meglepően érett választ kapunk: „Az, hogy akár a saját korosztályomnak is megmutassam, hogy a munkába fektetett energia mindig megtérül”. Ő is így tesz, amikor a nyereséget visszaforgatja a vállalkozásába.

A vásárlók szavazatai alapján hetente a legtöbb szavazatot kapó ízkombinációt kínálja a Csavaros Fagyi a retro ízvilágú csoki-vanília mellett. A jellegzetes, karácsonyfa alakú édességnek természetesen megvan a maga titka, hogy miként is lehet azokat a grammra is tetszetős adagokat a tölcsérbe csavarni. Hiába mondta el nekünk szóról szóra az üzletvezető, higgyétek el, élőben még jobb. Mangó-meggy jöhet?