Jelenleg hol tart a próbafolyamat?

Bognár Csaba: Eddig arra fordítottuk a figyelmet, hogy a különböző képességű, korú fiatalokat egy közösséggé gyúrjuk. Most folynak az olvasópróbák, és kezdődik az intenzív színpadi próbák időszaka.

Hogyan állt össze a szereplőgárda?

B.CS.: A Fogd a Kezem Alapítvánnyal már volt közös színházas tapasztalatunk, a gilvánfai Számá Dá Noj  és a pécsi Wlislocki Henrik Szakkollégiummal is dolgoztunk korábban több alkalommal. A sérült fiatalokat és a roma egyetemistákat az ő segítségükkel választottuk ki a szerepekre. A többi szereplőt pedig a Pécsi Református Kollégium diákjai közül választottuk. Kettős szereposztást alakítottunk ki, ami biztonságot jelent bármilyen esetre.

A díszletek hogyan készülnek?

B.CS.: A PTE Művészeti Kar Art Brut szemináriumán Hegyi Csaba vezetésével sérült fiatalok és festő szakos hallgatók alkotnak együtt, ők készítik a darab díszleteit és kellékeit, illetve ők készítik a plakátokat is. Mivel tantermi előadásaink is lesznek, a díszletek úgy készülnek, hogy iskolai környezetben is felhasználhatók legyenek.

Mire számítasz, milyen hatással lesz a nézőkre a darab?

B.CS.: Szeretném, hogy elgondolkodhassanak azon, hogy az előítéletességgel, a mások figyelmen kívül hagyásával valójában a saját életünket nehezítjük meg, színtelenítjük el.

Számodra mi az előadás legfontosabb mondanivalója?

Kiss Tibor Noé: Talán az, hogy megjelenítsük a színpadon azt a kettősséget, ami mindannyiunkat jellemez. Egyszerre vagyunk elfogadók és előítéletesek másokkal szemben, akár még akkor is, ha mi magunk is előítéletek céltáblái vagyunk. A színpadon ezek az előítéletek és az ezekből származó konfliktusok jelennek meg. Szeretném, ha a darab során egy kicsit mindenki szembesülne néhány kényelmetlen kérdéssel, például azzal, hogy valóban olyan elfogadó-e, mint amilyennek gondolja magát.

Mi a közös a szereplőkben, miben hasonlítanak egymásra?

K.T.N.: A szorongásaink közösek. Mindannyian attól félünk, hogy nem fogadnak el bennünket olyannak, amilyenek vagyunk. A szereplőim is elismerésre vágynak, azért harcolnak, hogy ezt kivívják maguknak.

Szerinted mennyire valósak a darabban megjelenő élethelyzetek, a szereplők egymáshoz viszonyulása?

K.T.N.: Elég sok kötöttséget kellett figyelembe vennem az írás során, például a darab 45 percnél nem lehet hosszabb és a szereplőgárda összetétele előre meghatározott. Ezzel együtt nagyon remélem, hogy sikerült valós világot teremteni. Még csak a próbák kezdeténél tartunk, de a fiatal roma szereplők azt mondták, eddig oké. Ezt a kérdést talán inkább a nézőknek kell majd feltenni.

Az előadás Facebook eseménye ITT. 

Az ősbemutató március 9-én a Művészetek és Irodalom Házában lesz. A részvétel ingyenes, ám regisztrációhoz kötött, ami az alábbi linken tehető meg: https://goo.gl/PfqI5i