Portré: Németh Zozó
Portré: Németh Zozó
Papp András / 2015-05-18 lokál
Németh Zoltán mostanában az Ízes Magyar Csemegében szolgálja ki a vendégeket finom szendvicsekkel és zseniális levesekkel. Előtte azonban sok kultikus helyen megfordult, nevezhetjük igazi vendéglátós veteránnak is, aki mindegyik helyén hamar a vendégek kedvence lett. Főzés, kutyák, motorzás – nagyjából ez az ő szentháromsága.

Németh Zozó Csurgón született, felszolgálóként végzett, majd a Somogy megyei kisvárosban dolgozott szakmájában. Szülei is vendéglátósok voltak (akik mellesleg jól is főztek), így egyáltalán nem meglepő szakmaválasztása. 16 éve került Pécsre. „Egy kedves barátom a Don Dodóban dolgozott, én meg lejöttem hozzá látogatóba. Körülnéztem a városban, és annyira megtetszett Pécs, hogy mondtam neki, ha tud nekem valami munkát szerezni, akkor szívesen ide költöznék. Másnap hívott, hogy hétfőn kéne mennem próbanapra, mint szakács. Elmentem, megfeleltem, azóta Pécsett vagyok. Gyakorlatilag ekkor indult el a szakács karrierem is” – mondja pécsi életének kezdeteiről Zozó. 

A Don Dodó után dolgozott az Armadillo-ban (ma Korhely Pub) pultosként, felszolgálóként vagy éppenséggel a konyhán. Első saját helyét barátjával, Jancsik Péterrel nyitotta, ez volt a legendás Lion’s Pub. „A Lion’s-t hamar kinőttük, nagyon felkapott hely lett. Nagyobb hely után kellett néznünk, így került képbe a Csalogány, amit aztán Kövy Zoltánnal, Csömével kiegészülve vittünk több éven keresztül. Ez az időszak nagyon húzós volt, sokat dolgoztunk, de nagyon szerettük. Egy idő után azonban abbahagytuk, egyszerűen belefáradtunk.”

 A Csalogányos időszak után Németországba ment dolgozni. „Másfél évet voltam kint. Nagy szerencsém volt, mert ott is szakácsként tudtam elhelyezkedni, minimális német nyelvtudással. Azt mondta a főnököm, hogy őt nem érdekli az, hogy mi nem beszélgetünk az időjárásról, meg nem mesélünk egymásnak vicceket, ő arra kíváncsi, hogy ami bejön blokk, azt meg tudom-e érteni, és arra, hogy az ételeket milyen köntösben tudom a vendégeknek tálalni.”

A németországi másfél év után útja Pécsre vezetett, egyenesen az Ízes Magyar Csemege szendvicspultja mögé. A sztorija innen ismert, az általa készített szendvicsek és levesek szerencsére hallatlanul népszerűek. Nem csoda. Az ételekbe kizárólag jó minőségű, magyar alapanyagok kerülnek, melyet a vásárlók meg is hálálnak szeretetükkel. De van itt még egy titok, ami a szendvicsek népszerűségének egyik kulcsa, legalábbis Zozó szerint. „A nagy titok a ciabatta” – vallja. „Egy olasz kollégám árulta el a receptjét, itthon pedig találtam egy kis pékséget, ami a jól bevált recept alapján csak nekem készíti ezeket a bucikat. A leves egyébként úgy került a kínálatba, hogy mi magunkra minden nap főztünk 2-3 adagot. Egy idő után a vendégek elkezdtek érdeklődni, hogy nem főztem-e valamit a szendvicsek mellé, így idővel ebből a 3 adagból 6 lett, majd 10, és akkor kitaláltam, hogy ha ennyire beindult a dolog, akkor csinálnék naponta 30-35 adagot, és pohárban, elvitelre folyamatosan kínálaton lehetne tartani.”

Zozó a főzésen és a vendéglátáson túl messze földön híres kutyaszeretetéről és motorőrületéről. Az ismerős kutyák, ha meglátják, őrült farokcsóválásba kezdenek néhány finom falatért, amit természetesen mindig meg is kapnak. „A kutyaszeretet már gyerekkoromtól megvan. Akármelyik kocsmát csináltuk, mindegyik kutyabarát hely volt, mindenhol volt kutyatál és némi kutyanasi. Fél éve örökbe fogadtunk egy kutyát a párommal, egy nagyon hálás kis kormos feketét. Itt a tavasz, megállás nélkül kirándulunk vele. A motorozásra a Csalogányos kollégám, Csöme tett rá. Tök kellemetlenül éreztem magam, hogy ha valahova mentünk, mindig én ültem hátul a motoron. Elég szarul nézett ki, hogy egy 50 kilós hosszú hajú csávó visz egy nagydarab szőkét. Ekkor mondtam, hogy nekem is kell egy motor, inkább menjünk mindenhova két motorral. Úgy gondoltam, hogy 30 évesen megérettem arra, hogy egy nagy motor tulajdonosa legyek, és azóta a motorozás az egyik nagy szerelem. Most egyébként azon dolgozunk egy bőrdíszműves barátommal, hogy egy motoros kutyatáskát csináljunk, hogy össze tudjam kötni a két szerelmet.”

Zozó 16 éve él Pécsett, azt mondja, otthonra talált a városban. „Nagyon megszerettem Pécset. Az összes barátom itt van, nagyon sok embert ismerek, nagyon sok embert szeretek, és nagyon sokan szeretnek engem is. Pécs a tökéletes hely számomra. Itt minden megvan, ami az igényeimnek kell.”

súgó
Art Moments 2018 – tempó
 
lokál
Mese-Tér-Kép
 
lokál
Frida - A benned rejlő ikon