Eszébe sem jutott, hogy fodrász legyen, de tényleg. „Mindig valami kreatív dologgal akartam foglalkozni. Ehhez képest a gimnázium után egy OKJ-s logisztikai képzést kezdtem el. Amikor ültem a statisztika előadáson, megkérdeztem magamtól, hogy mit keresek én ott? Akkor jöttem rá, hogy az nagyon nem az én helyem.” Zsófi ezután kezdett gondolkodni azon, hogy milyen irányba váltson. „Kitaláltam, hogy stylist leszek. Találtam különböző iskolákat, de olyan tandíjak voltak, hogy a szüleim azt mondták, ezt még gondoljam át. Körülnéztem, milyen lehetőségek vannak még, és a másféléves fodrász felnőttképzés mellett döntöttem. Viszonylag későn kezdtem el, 20 évesen. Viszont nagyon tetszett és jól is ment. Akkor már biztos voltam benne, hogy ezzel akarok foglalkozni és azt is, hogy valami nagyon jó helyen szeretnék dolgozni.”

Ne csodálkozzunk, hogy menő munkahelyet sem úgy talált, hogy ő kereste volna. „Már a tanulmányaim alatt csináltunk kampányfotózásokat Bélavári Zitával és Méhn Nikivel, amiket feltöltöttünk a netre. Egyik barátnőm a Hajas Szalonba járt és megmutatta a képeket Attinak (Dudás Attila – a szerk.). Eléggé meglepődtem, amikor felhívott, hogy menjek be hozzá beszélgetni. Nem gondoltam, hogy nekem lehet sanszom a Hajasba bekerülni, hiszen akik ott dolgoztak, ők általában már ott voltak tanulók, előttem külsősöket nem vettek fel. Attival dumáltunk egy órát és megkérdezte, nem akarok-e ott dolgozni. Majdnem hét évig maradtam is. Nagyon hálás vagyok Attinak, amiért és ahogyan elindított az utamon. Az elején nagyon nehéz volt. Volt olyan, hogy Herberttel, az egyik volt kollegámmal éjfélig vágtunk hajat – azt hiszem, ő tanított meg igazából hajat vágni. A fodrászat nem csak arról szól, hogy kijössz a suliból és amit ott megtanultál, azt csinálod, hanem a legfontosabb a kommunikáció: hogy a vendéged elhiggye, hogy az úgy tényleg jó lesz és jól áll neki, vagy hogy le tudd szűrni, hogy az ő személyiségéhez, az arcformájához, a ruhájához, a mozgásához mi illik.”

Zsófi a szalonfodrászkodás mellett versenyeken is kipróbálta magát, amiket aztán sorra megnyert. „Minden évben volt egy házi verseny a Hajas Szalonok között, a Hajas Kupa. Amikor másodszorra indultam, akkor megnyertem a férfi kategóriában. Az volt a díj, hogy kaptam egy utat Londonba az Alternative Hair Show-ra és szalonkiállításra. Ez egy jótékonysági rendezvény, ahova nemzetközileg a legjobbakat hívják meg, Magyarországról a Hajas Szalont. Van a show-nak egy verseny része is, a Visionary Award, amire országonként egy-egy embert választanak ki beküldött fotóanyag alapján, aki aztán ott bemutathatja a modelljét. Akkor ott elhatároztam, hogy arra a színpadra egyszer én fel fogok állni, mindegy, hogy hány év munka kell hozzá. Két év múlva, 2014-ben már sikerült is. Fantasztikus érzés volt olyan emberekkel állni a Royal Albert Hall színpadán, akiket csodálok.”

A versenyek mellett belevetette magát a divatfodrászatba is, ez vezette el a mostani helyére. „A legjobb barátnőmmel, Skrionya Sára sminkessel nagyon sokat dolgozunk együtt, van egy közös kis vállalkozásunk is. Nagyon élvezem azt, hogy másokkal együtt dolgozom, de közben kezdtem úgy érezni, hogy kevés a lehetőség Pécsett, hiába nagyon szeretem a várost és imádom a Hajas csapatot. Két éve érlelődött bennem a döntés és eljött az idő, hogy elinduljak.” Kiválasztott három budapesti szalont, ahol szívesen dolgozna. A Close vezetőjétől először egy kedves, de visszafogottan biztató választ kapott, majd amikor átküldte a portfólióját, öt percen belül meghívták egy beszélgetésre. Áprilisban kezdett és azóta sem unatkozik. „Most nagyon változatosak a napjaim és a heteim. Minden héten legalább egy-két napot fotózásokon dolgozom. Ezek általában magazinok, divatmagazinok, divattervezők kampány- és kollekciófotózásai. Előfordul az is, hogy ismertebb emberekről készülő fotóanyaghoz dolgozom. Most nyáron dolgoztam egy sorozatban és beugrósként egy-egy napokat játékfilmekben.”

Akárhonnan közelítjük a munkáit, mindig a kreativitáshoz jutunk vissza. „Azokat az anyagokat szeretem a legjobban, amiket saját magunknak csinálunk vagy egy-egy versenyre a kis csapatunkkal. Olyankor feldobunk egy témát és mindenki belerakja a saját ötleteit. Volt reneszánsz, rokokó, pop art, Andy Warhol, Picasso, Helmut Newton inspirált anyagunk is. “

Zsófi idén megnyerte a L’Oreal Style & Colour Trophy-t is, így jutott ki Sevillába és Krétára. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a híre nemzetközi. Azt mondja, imádja Londont és imádná New York-ot, hiszen rajong a művészetekért. Mi már látjuk magunk előtt, ahogy a New York-i Metropolitan múzeumban dolgozik egy divatfotózáson. Simán benne van. Ha megtörténik, feltétlenül megírjuk!