n
HU | EN
made in pécs
b c d j k
100 pécsi pillanat
szerk / 2016.02.29.lokál
Hosszas kutatómunkával és a közelmúlt emlékeinek felidézésével összeállítottuk a szerintünk legfontosabb 100 pécsi pillanatot. Azokat, amelyek döntően befolyásolták Pécs múltját, jelenét és befolyásolni fogják a város jövőjét is. Elsőre talán soknak tűnik a 100, de az igazság az, hogy a végére annyira belejöttünk, hogy szelektálnunk kellett a pillanatok között, ez pedig elég nagy szó, hiszen ez azt jelenti, hogy volt itt történés bőven. A szubjektív időutazáshoz jó szórakozást kívánunk, egyéntől függően a lista tetszés szerint bővíthető. A 100 pécsi pillanat felsorolásánál próbáltuk tartani az időrendet, azaz a múltból tartunk napjaink felé. 

A rómaiak körbenéznek, és arra a következtetésre jutnak, hogy jó lenne valami nevet adni ennek a helynek, mert eléggé bejön nekik. Hosszas tanakodás után a Sopianae névben egyeznek ki. 

Egy salzburgi püspök 871-ben először írja le Pécs nevét: Quinque Basilicae.

1009-ben Szent István királyunk rendeletbe foglalja a pécsi püspökség megalapítását.

1367-ben Vilmos pécsi püspök tanácsra hallgatva Nagy Lajos szerencsére elrendeli, hogy Pécsett alakuljon magyar egyetem.

Csezmiczei János – ismertebb nevén Janus Pannonius – egy Pécs melletti mandulafát nézegetve irodalmi tevékenységre szánja rá magát.

Jobb oldaláról a bal oldalára fordul alvás közben Drakula gróf a Széchenyi téri házában.

A török hódoltság idején bizonyos Gázi Kászim pasa úgy dönt, hogy a megszállása alatt álló város főterén dzsámit épít.

Badeni Lajos lerombolja azt a vízvezetéket, ami a várban rekedt törököket látja el ivóvízzel. Ez a törököknek egy cseppet sem tetszik, ezért elhagyják a várost.  

1714-ben, a nagy pestisjárvány után a város lakói hálából egy szobrot állítanak, a ma is látható Szentháromság-szobor elődjét.

1766 egy hűvös hajnalán a mai Vasas területén felveszi a műszakot az első pécsi bányász.

1773-ban Klimó György pécsi püspök közbenjárására, Engel János vezetésével megszárad az első nyomtatott pécsi betű, nyomda létesül Pécsett.

1774-ben Pécsett kölcsönözik ki az első könyvet az országban, megnyílik az első nyilvános könyvtár.

1780. január 21-én Mária Terézia rányomja pecsétjét levelére, melyben szabad királyi város címet adományoz Pécsnek.

1811. december 9-én este belecsap első nyilvános koncertjébe a Pécsi Zeneművészeti Társaság. A kulturális életünk egyik legfontosabb alapköveként ismert Pannon Filharmonikusok elődjének számító zenekar első koncertjét muzsikusok özvegyei számára adja.

1839-ben – mit sem sejtve a POSzT későbbi botrányairól – gyanútlanul átadják a város első kőszínházát.

1846. október 27-én a püspöki palota kertjében sétálva, a várostól elragadtatva Liszt Ferenc bejelenti, hogy a Székesegyház újraszentelésére ünnepi misét komponál minden honorárium nélkül. A bejelentést nagy ováció fogadja, de a sors furcsa fintora közbeszól: a „Pécsi mise” végül is „Esztergomi mise” néven vonul be a zenetörténelembe.

1848. március 18-án Pécs belvárosában, a néhány nappal azelőtti forradalmi eseményeket éltető plakátok jelennek meg, a Széchenyi téri nagygyűlésen pedig egy Perczel Miklós nevű úr a társadalmi egyenlőségről tart nagysikerű flashmobot.

Egy bizonyos Hirschfeld Sámuel nevű úriember egyik reggel arra ébred, hogy meg kéne alapítania Pécsett az ország első sörgyárát, és szerencsénkre nem sokat agyal ezen, hanem meg is alapítja. Tettéért örök hálánkat küldjük neki a 21. századból.

1852-ben egy Miklós keresztnevű úr megnyitja az Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát.

1853-ban egy kisfiú seggest ugrik az újonnan átadott Balokány fürdőben.

Littkei Lőrinc a szabómesterség kitanulása után alkímiával kezd el foglalkozni, de a sikertelenségek után figyelme egyre inkább az alkoholos italok fogyasztása, majd előállítása felé fordul. 1859-ben megalapítja a Littke Pezsgőgyárat, ami hamarosan világhírnévre tesz szert.

1861-ben az inasévei után Pécsre visszatérő Hamerli János engedélyt kap sérvkötő és kesztyű gyártására, ezzel magalakul az első magyar kesztyűgyár, egyben létrejön a legendás „pécsi kesztyű” fogalma.

Angster József, miután részt vesz a párizsi Notre Dame orgonájának építésében és a kor legjobb mesteritől kitanulja a szakmát, Pécsre visszaérkezve 1867-ben megalapítja az Angster Orgona- és Harmóniumgyárat.

A Nepomuk utca 29. szám alatt édesanyja testvérénél vendégeskedik egy Lieb Mihály Leó nevű kisfiú. Belőle hamarosan hazánk egyik legnagyobb festője válik Munkácsy Mihály néven, és élete végéig szívesen emlékszik a Pécsett töltött időszakra. Az egykori Nepomuk utca ma Munkácsy névre hallgat.

Caflisch Kristóf megunja a kényelmes svájci életet, Pécsre költözik, és megnyitja a Caflisch cukrászdát ott, ahol az ma is áll.

1878-ban a párizsi világkiállításon a Zsolnay kerámiák a kiállítás aranyérmét, a „Grand Prix”-t hozzák el, a gyárat vezető Zsolnay Vilmos pedig megkapja a Francia Becsületrendet.

1906. április 9-én a Munkácsy utca 19. szám alatt felsír egy újszülött, Vásárhelyi Győző néven anyakönyvezik, de később Victor Vasarelyként ismeri meg a világ modern képzőművészetre fogékony része.

Közel egymillió ember özönlik Pécsre, hogy láthassa az 1907-es Pécsi Országos Kiállítás szemkápráztató attrakcióit.

1912. december 14-én délután 5 órakor a jogászdalárda elénekli a Himnuszt az Apolló mozi ünnepélyes megnyitóján, az első film levetítése előtt.

„Jegyeket, bérleteket kérném ellenőrzésre” – kiált fel egy kalauz a pécsi villamoson 1913-ban.

1921-ben néhány elvetemült őrült azzal az agyament ötlettel áll elő, hogy Pécs tartozzon a Baranyai Szerb-Magyar Köztársasághoz, de szerencsére nyolc nap múlva ez a fantom ország végleg eltűnik a Föld színéről.  

1923-ban szerencsére Pozsonyból Pécsre költözik az Erzsébet Tudományegyetem, a mai Pécsi Tudományegyetem jogelődje.

1923. október 30-án este fáradtan dől ágyába Bartók Béla a Pannónia Szállóban adott hangversenye után.

A város déli részén lévő mocsaras síkságot lecsapolják, hogy Kertváros néven új lakótelepet hozzanak létre a városban.

Forbát Alfréd egyik délután megnézi azt az üres telket, ahová a sokadik, általa tervezett lakóházat fogják felépíteni.  

1956. augusztus 12-én a „nagy törökverő” Hunyadi János halálának 500. évfordulóján átadják Pátzai Pál lovas szobrát. A szobor azóta is a város origójának számít, a tövében randizó párok számáról viszont nincs adatunk.

1956. október 23-án egy uránbányász család átveszi a kulcsokat vadiúj, összkomfortos lakásához. Ebben a pillanatban egy új városrész születik Uránváros néven.

A Mecseki Láthatatlanok néhány fiatal tagja bőszen szappanozza a Szőlő utcát, hogy a forradalom leverésére érkező orosz tankok ne tudjanak felmenni a Mecsekre. Szerencsére nem is nagyon tudnak.

Az ausztráliai Melbourne-ben, 1956. november végének egy késő délutánján Tass Olga tornászlány feláll a dobogó legfelső fokára, és a nyakába akasztják a pécsi sport – ez idáig – egyetlen olimpiai aranyérmét.

1958 októberében megjelenik a Jelenkor első száma, amire az ország kulturális közvéleménye felkapja a fejét.

Hatalmasat bukik 1958 telén egy kissrác a pécsi sípályán, de szerencsére nem lesz komolyabb baja.

A legkorábban érkező árus legurítja első felesét a Búza téri kispiacon.

1960-ban kecsesen lábujjhegyre emelkednek felnőtt pécsi férfiak és nők: Eck Imre vezetésével megalakul Magyarország első modern balett együttese, a Pécsi Balett.

Kós Lajos néhány társával gondol egyet, és 1961-ben megalakítja a Bóbita Bábszínházat, ami teljesen új, szokatlan színt visz a magyar bábszínjátszásba.

1965-ben a pécsi Pannónia Szálló halljában Psota Irén és Görbe János, a kor két nagy magyar filmsztárja aláírásokat osztogat a Magyar Játékfilmszemle megnyitóján. A rendezvény az első nagy hazai filmipari szakmai összejövetel volt, a mai Filmszemle elődje.

Egy finom női hölgy nyilvánosan veszi le a melltartóját a Pannónia Bár sztriptíz klubjában.

Megdermed az első kocsonya a Nádor Kávéház hátsó traktusában, amiért a pesti művészvilág legjava is lejár Pécsre. 

Néhány középiskolás a sikeres érettségije után az iskolai szekrényük lakatjait felkattintja a legközelebbi kovácsoltvas kerítésre.

Leonard Lajos főtörzsőrmester felveszi a műszakot, és egy csapásra rend lesz a belvárosban.

1973. április 4-én átadják a pécsi tévétornyot, ami 197 méteres magasságával azóta is az ország legmagasabb épülete. A toronyban működő étteremben az ablak mellett elfogyasztott gesztenyepüré pécsi gyermekek generációnak jelentette a vágyak netovábbját. Ugyanezen gyermekek néhány évvel később elektronikus könnyűzenei eseményeken már mást fogyasztanak ugyanitt.

1973-ban megnyílik a Csontváry Múzeum, ami eddig nagyon jól érezte magát Pécsett, mostanság azonban néhányan szemet vetettek rá.

1977-ben költöztető autók sokasága jelenik meg a Magasház előtt, és marcona legények hangosan káromkodva cipelik fel a bútorokat a 25. emeletre.

1979 júliusában felhelyezik az első képeket a Széchenyi téri Pécsi Galériában.

1985-ben Csorba Győző felutazik Budapestre, hogy átvegye a Kossuth-díjat.

Garami József mesteredző egy edzésen kiszúrja magának a kis Dárdai Palikát, és azt mondja: „Ebből a gyerekből hatalmas futballista lesz, meglátjátok!”

Kispál András először fogja le a Húsrágó hídverő akkordját, amivel hivatalosan is megalakul a Kispál és a Borz.

A világhírű Manchester United labdarúgói kifutnak az újmecsekaljai pályára KEK-mérkőzést játszani a PMSC-vel. A lelátón 16.000 néző foglal helyet.

1991. augusztus 17-én leszáll egy helikopter a pogányi reptéren, melyben II. János Pál pápát szállítják Pécsre, aki szentmisét is tart a városban.

99 forintért dupla hamburgert vesz a barátnőjének egy gavallér pécsi srác 1991-ben az első amerikai-típusú gyorsétteremben, a Dairy Queen-ben.

Néhányan begörgetnek pár traktorgumit egy használaton kívüli üzemcsarnokba, ácsolnak egy színpadot, majd kiírják a bejárat fölé: Gyár.

Néhány VBK után egy serdülőkorban lévő legény izgatottan nyit be a Gyárral szemközti peep-show-ba.

1993. október 15-én a Sonia és a Sápadtarcúak koncertjével életre kel egy legenda, ami a keresztségben a Rák nevet kapja.

Kóbor János a Gyöngyhajú lányt énekli a Konzum tetején.

Széles mosollyal az arcán felszáll az első utas a Budapestre induló IC-re 1994-ben. Akkor még nem tudja szegény, hogy a szolgáltatás nem lesz sokkal jobb 2016-ban, mint akkor volt.

Egy éhes ember kirendeli az első kalapos csülkös bablevesét a város első kultkocsmájában, az Áfiumban.

A Szubjektív Rádió a Pollack kollégium tetejéről kalózadást sugároz.

1996. január 26-án kijön a nyomdából a város legelső programmagazinja, az Esti Pécs, amit néhány évvel később a szerkesztők átkeresztelnek Pécsi Estté.

Rövid cigi szünet után újra rákezd a nótájára a Széchenyi téri perecárus, hogyaszongya: „Nagyon szép és nagyon finom az óriásperec, tesséééék!”

Beleáll az első balta egy használaton kívüli tévébe Burzsoá Nyugdíjasok koncerten.

1998-ban az utolsó cikk is a helyére kerül az ECHO című folyóirat legelső számában. 

A pécsi női kosárlabda aranykorában a legtöbb pécsi úgy gondolja, hogy személyesen teszi tiszteletét a meccseken a sportcsarnokban. A csillárokon is emberek lógnak. 

Rátgéber László előadásában felcsendül a Giling, galang a Széchenyi téren, amit aztán több ezer ember énekel euforikusan órákon keresztül.

„Tök jó lenne egy kávézó a Csontváry múzeum földszintjére” – gondolja P. Horváth Tamás, és megnyitja a Dantét.

Jandó László komótosan leül a Kórház tér egyik kirakatának szegélyére és elkezdi árulni a virágait.

Az UNESCO szakemberi rányomják a pecsétet arra a papírra, amin az áll, hogy a IV. századi, Pécsett található ókeresztény sírépítmények mostantól a világörökség részét képezik.

Beck Zoli Pécsre költözik és egy szombathelyi buszjáratról elnevezi új pécsi együttesét.

Teljesen valószerűtlen módon megérkezik az Ifjúsági Ház backstage-ébe a világhírű Chumbawamba, és lenyomnak egy frankó koncertet.

Forró teát tölt éjszaka egy környezetvédelmi aktivista Páva Zsoltnak a Tubesen.

2005-ben néhány politikus egyszer csak hivatalosan is kimondja, hogy 2010-ben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa lesz, ha a fene fenét eszik, akkor is.

Felcser Máté leírja egy söralátétre, hogy „Sufniból Szobán át Nappali, aztán Blöff.”

Egy dögunalmas mikroökonómia órán Marsalkó Dávid elhatározza, hogy Halott Pénz néven zenekart alapít.

Kálocz Tamás egy piros lámpánál magáll autójával, letekeri ablakát és átszól a mellette álló Lovasi Andrásnak, hogy csináljanak közösen egy fesztivált.  

Bertók László kiteszi az utolsó kérdőjelet A város neve című versének végére, ami a legszebb Pécsről szóló vers az óta is.

Sörözgetés közben Kövi felveti, mi lenne akkor, ha Pécsből megcsinálnák a slam poetry vidéki fellegvárát.

Egy baráti társaság kigondolja, hogy a Kereskedők Háza Római-szintjén milyen klassz lenne csinálni egy frankó szórakozóhelyet. 2009-ben egy bizonyos Louie Austen koncerttel kezdetét veszi a koncertcunami a Pécsi Est Caféban.

2010. január 10-én egy felejthető Széchenyi téri megnyitóval elkezdődik a 2010-es EKF-év.

Dr. Gyugyi László úgy határoz, hogy páratlan Zsolnay-magángyűjteményét Pécsnek adományozza.

Egy ismeretlen férfi vagy hölgy komótosan kiteszi az indexet, és felkanyarodik az M6-os autópályára.

2010. december 16-án az első hegedűs izgatottan behangolja hangszerét a Kodály Központ nyitóhangversenye előtt.

Lelkes fiatalok felhelyezik az első Mikulás sapkát a Zsolnay-szoborra.

2011 végén rácsodálkozik az első vendég a Zsolnay Kulturális Negyed szépségeire.

Kispénz Géza megjelenik a Király utcában.

2013 januárjában megjelenik annak a magazinnak az első száma, amit éppen most olvasol.

Hatalmasat ugrik örömében két pécsi építész! Getto Tamás és Dr. Hutter Ákos ujjongva egymás tenyerébe csap, mert a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjára kiírt ötletpályázatot MALOM című pályaművükkel megnyerik. Később mások úgy gondolják, hogy mégsem ez lesz Milánóban a magyar pavilon.  

Közönséges reklámfogásként felállítanak még egy lovat a Széchenyi téren, ami igazándiból senkinek sem tetszik.

„Kéne egy vízisípálya Pécsre” – fogalmazta meg néhány ember a város egyik legégetőbb problémáját, és meg is csinálják a Tüskésréten.

Beáll egy markoló a PMFC pálya közepére és megássa a pécsi labdarúgás sírját. 2015-ben a PMFC a Megye I.-ben kezdi meg a bajnokságot.

A karácsony közeledtétől megrészegült állampolgár hosszú idő után lehajtja az első korty Mecseki Itókát a 2015-ös adventi vásáron.

2016. január 9-én a város történetében először 89 pécsi zenekar lép fel egy nap alatt öt szórakozóhelyen reggel 10-től este 10-ig. Megszületik a Made in Pécs Fesztivál.

„Megvan a 100!” – kiált fel egy végletekig elgyötört újságíró 2016. január 26-án, akinek az volt a feladata, hogy szedjen össze 100 emlékezetes pécsi pillanatot a Made in Pécs számára. Az újságíró ezután hanyagul felmarkolta a fizetését, és elment inni.

 

 

ételital
Külvárosi gasztró: Megyeri Tanya
 
súgó
Don Quijote (DoNkiHÓtE)
 
zene
Pécsi Napok