Tudta-e ön? – hogy például Norvégiában, a Spitzbergákon túl van a világ legnagyobb nemzetközi magbunkere? Vagy hogy a Jászságban van a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ? És hogy a pécsi egyetemen működik a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, aminek Szőlőnemesítési és Génmegőrzési-, valamint Borászati technológia-fejlesztési és Innovációs osztálya működik? Jól van, eláruljuk, hogy Ipacs-Szabót nem a Spitzbergákon, se nem a Jászságban, hanem a PTE Kutatóintézetében értük utol.
Megőrizni az utókornak
Az emlegetett intézetek és létesítmények között pedig az az összefüggés, hogy mindegyik azt a létfontosságú küldetést teljesíti, hogy bármilyen eshetőségre felkészülve megőrizzék a jelenleg ismert növényvilág génállományát. De Ipacs-Szabó esetében ennél még kicsivel többet is, hiszen a tudományos célok mellett bor is készül, igaz, egyetemi nyelven szólva, az „csak kutatási melléktermék” – nevetünk egy jót az üzemi és a kutatói felfogás közötti különbségen. „Azt volt a legnehezebb megtanulnom itt, hogy a nem eredmény is eredmény” – folytatjuk a borásszal annak összehasonlítását, hogy miben más a „tudományos borászkodás”. Az intézetben ezerötszáz feletti tétel és száznyolc fajta található, és komoly nemesítő munkát végeznek: az intézet első igazgatójához fűződik például a népszerű Zenit. Az egyik legnagyobb szőlészeti génbank mindennapjaiban tehát ott a kihívás, hogy termőszőlőként tudják megőrizni a fajtákat, valamint kísérletezzenek is velük. Ami már csak azért is rejt számos kihívást, mert ahogy Ipacs-Szabó meséli, csak az ő borász-életútja alatt is hetekkel korábbra tevődött a szüret ideje, tehát ez esetben a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.
Ép testben jó bor
No de, lássuk csak, mi készül a laborban, merthogy nem kérdés, hogy az egyetemnek saját borai is vannak, lesznek, a sok kísérletezés közepette azért a palackokba is kerül, nemcsak a kémcsőbe. A pécsi pezsgő gondolata visszatérő motívum a baranyai gasztrotörténelemben, idén novemberben-decemberben pedig már a poharakba is kerülhetnek a klasszikus, palackban erjesztett csilingelő buborékok. Hogy milyen fajták kerülnek végül majd a pezsgőspalackba, az természetesen egyelőre titok, de egy újabb pécsi büszkeség készülődik
Ám talán még ennél is izgalmasabb az a munkacímében csak „gyógybornak” emlegetett bor, aminek kísérleti fázisa is sok újdonsággal kecsegtet. Itt nemcsak mondás az, hogy napi egy pohár vörösbor akár egészséges is lehet, hanem roppant komoly kutató- és laboratóriumi munka áll a háttérben, hogy úgy a szívműködés, mint a keringésre gyakorolt hatás tekintetében megdönthetetlen adatok szolgálják az állítás valóságát. És akkor még a bor alapú ginek dossziéját ki sem nyitottuk...